A Konzultatív Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele azt követően várható.

A Kúria közleményében felidézi: az EUB-t arról kérdezte a magyar bíróság, összhangban van-e az uniós joggal, ha egy tagállam törvényekkel úgy módosítja a kölcsönszerződések tartalmát, hogy azok érvényesek maradnak, és az árfolyamkockázatot továbbra is a fogyasztó viseli. A 2014. évi úgynevezett devizahiteles törvények ugyanis kiküszöbölték az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból fakadó részleges érvénytelenséget az elszámolás előírásával.

Az EUB március 14-i ítélete szerint az ilyen nemzeti szabályozás nem ellentétes az akkor hatályos uniós fogyasztói irányelvvel. A kölcsönszerződések érvényben tartása ugyanis megfelel azon célkitűzésnek, hogy a felek közötti egyensúly helyreállítására nem a tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó szerződés semmissé nyilvánításával, hanem a szerződés egésze érvényességének lehetőség szerinti fenntartásával kell törekedni.

Ellentétes ugyanakkor az irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelensége miatt a szerződés "megsemmisítését",

aminek következtében a fogyasztó mentesülne az árfolyamkockázat viselése alól - írták. A Kúria megítélése szerint azonban a magyar nemzeti szabályozás nem ilyen tartalmú.

Ugyanis, bár az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé vagy határozathozatalig terjedő hatályossá nyilvánítását írja elő, ezek az érvénytelenségi jogkövetkezmények a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések esetében azzal az eredménnyel járnak, hogy a fogyasztó - ha az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt tisztességtelen - a szerződés megkötésétől kezdődően mentesül az árfolyamkockázat viselése alól.

A magyar bíróság arra is rákérdezett, hogy nem ellentétes-e az uniós jogszabályokkal az, ha egy tagállam legfelsőbb bírói szerve minden bíróságra kötelező, úgynevezett "polgári jogegységi határozatokkal" irányítja az eljáró bíróságok ítélkezési gyakorlatát.

Az EUB szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes az uniós joggal, feltéve, hogy az eljáró bíróságnak lehetősége van arra, hogy biztosítsa az uniós jogszabályok teljes érvényesülését, valamint, hogy a jogegységi határozatban kifejtettekkel kapcsolatban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál. A magyar bíróságok számára mindkét lehetőség nyitva áll, amint azt EUB is megállapította ítéletében - írja közleményében a Kúria.