Az alacsony vízállás miatt mostanra kiesett a forgalomból a Duna magyarországi szakaszán közlekedő teherhajók mintegy kétharmada – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének (MBFSZ) elnöke. A szakember tájékoztatása szerint normál esetben a folyó hazai részén évente 7-8 millió tonna árut továbbít összesen 6-7 ezer hajó, e mennyiségbe beleértendő az export, az import és a tranzit is.

Az extrém alacsony vízállásnál csak mintegy 1,2 méteres merüléssel lehet közlekedni, így egy átlagos, 1600 tonnás teherhajó például csak 250-300 tonnás szállítmányt képes vinni.

Ezért már csak azok a hajók kelnek útnak, amelyek fizikailag még egyáltalán tudnak haladni, és a megbízók a hagyományos tarifa többszörösét fizetik. Ám ezek a hajók is gyakran arra kényszerülnek, hogy könnyítsenek, azaz a gázlók előtt az árujukat teherautóra rakják, majd a gázló után visszapakolják.

Az is pénzbe kerül, ha nem tesznek semmit: az állás költsége hajótípus és nagyság függvényében napi 500-1500 euró.

A hajók időjárási okok miatti forgalomkiesésére nem lehet biztosítást kötni, és üzemidő-kiesésre is csak az esetleges műszaki káresemények miatti leállások esetében. Teljes hajózási tilalom nincs. Éjszakai zárlatot viszont már rendelt el a hatóság, először augusztusban, de október 10. óta 19 és 6 óra között ismét tilos hajózni Solt–Budapest és Budapest–Medve között.

Az elmúlt hónapokban több száz ezer tonna áru forgalma terelődött a Dunáról vasútra és közútra. Időközben már elfogytak a vasúti kapacitások is, az eredményt pedig az autópályákon látjuk, amelyeknek külső sávjaiban Európa-szerte csak kamionok haladnak.