Az Economist című hetilap kutatórészlege rendszeresen felméri, hogy melyek a világ legélhetőbb nagyvárosai. A felmérés szerint a legutóbbi győztes Bécs lett. Budapest a 34. helyen szerepel a 140-es listán, ezzel utcahosszal előzi a 60. Prágát és 65. Varsót. Ez az értékítélet az árakba is beépül. A kormány terve, miszerint a fővárosi egyetemekre több külföldi hallgatót szeretne vonzani, szintén növeli az ingatlanbefektetők és -fejlesztők érdeklődését a magyar főváros iránt.

„A budapesti lakásárak hosszú ideje töretlen növekedése ellenére talán meglepő, de a lakáspiac még mindig nem hozta be a pénzügyi válság, a 2008-2013 közötti időszak éveinek árszintjét, legalábbis, ha a lakásárakat a jövedelmekhez viszonyítjuk. Azaz – mivel a jövedelmek a válság alatt is folyamatosan emelkedtek – ma kevesebb havi átlagjövedelemből vehető meg egy négyzetméter, mint 2007-ben. Budapesten 2018-ban 1,7 havi fizetést kell megtakarítani egy négyzetméter megvásárlásához, míg 2007-ben 2 havit kellet. A belvárosban még többet, 3 havi juttatást kellene ma félretenni” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a szűken vett belváros, és a külsőbb városrészek közötti árkülönbség valamelyest tovább nőtt.

A régióban sehol nincs ekkora különbség a bel- és külvárosi lakások árai között. Az elmúlt évek kirobbanó árnövekedése folytán Budapest belvárosában átlagosan közel 800 ezer, a külsőbb részeken nagyjából 400 ezer forint egy négyzetméternyi lakás.

Ha mesterségesen képezünk egy mutatót, és megnézzük, miként alakul egy 50 négyzetméteres lakás ára elosztva annak egyéves bérleti díjával. Minél kisebb a mutató, annál inkább megéri venni, semmint bérelni. Ebből az összehasonlításból pedig az derül ki, hogy a jelenleg jellemző bérleti díjak mellett még mindig Budapesten éri meg a leginkább lakást venni, s még Szófia, Bukarest és Varsó mutatója ösztönözhet egyértelműen vásárlásra. Talán ez is az oka annak, hogy Budapest szűkebb belvárosában kitartóan vásárolnak külföldi vevők is ‒ arányuk az összes forgalomban mintegy 30 százalékra tehető ‒, s ezzel folyamatosan hajtják fel az árakat.