A bolti kiskereskedelemben 2016 óta különösen éles a helyzet a munkaerőhiány szempontjából, azóta a béremelés üteme, százalékos nagysága meghaladja a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemét - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

"Ez azt jelenti, hogy

a kereskedők nagyobb arányban kénytelenek bérköltségre fordítani, mint amilyen ütemben nő a forgalom. Ebben szerepet játszik a minimálbérek emelése is, de a döntő a munkaerőhiány.

Nagyságrendeket tekintve nincs érdemi növekedés, néhány százalékos emelkedés kimutatható egy-egy időszakban, de összességében, a létszám nagyságrendjét nézve nem változott - tette hozzá Vámos György.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint jelenleg minden terület munkaerőhiánnyal küszködik, de a bolti kiskereskedelemben különösen nagy a baj: tízezres nagyságrendű lehet a munkaerőhiány.

Automatizálás vagy több alkalmazott?

A kiskereskedelemben is megindult már néhány éve a gépesítés: bevezették az önkiszolgáló pénztárakat, vagy elektronikus árjelző címkéket építettek ki. Ezek mögött mind megfelelő informatikai háttér van, ami nagyon sok pénzbe kerül - magyarázta Vámos György.

Ahogy minden ágazatban, itt is ez a fejlődés kulcsa, de mondhatni még gyerekcipőben jár a nemzetközi szinthez képest. Vannak már olyan boltok, ahol nincs eladó és alkalmazott az eladótérben, de persze az élő munkaerő számának növelésére is szükség lenne - tette hozzá.

Az eddigi bérfejlesztések (14-15 százalékos emelés) csak a munkaerő megtartására voltak elegendőek, de nem oldották meg a problémát.

"Kézben tartották a helyzetet,

azért mert nem volt munkaerő, egy boltnak sem kellett bezárnia, de a vásárlók érzékelik, hogy a pénztárnál bizonyos időszakokban hosszabbak a sorok, mint a korábbi években"

- jegyezte meg Vámos György.