A Portfolio szerint egy hónappal ezelőtt úgy tűnt, az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással. A lap azonban – olvasójának levelére hivatkozva – azzal számolt be, hogy az illető I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára jegyeztetett be elővásárlási jogot a Magyar Állam. A garázs, főleg az I. és V. kerületekben az egyik legkomolyabb érték a lakás adásvételnél – figyelmeztet a portál.

A Magyar Közlöny oldalán közzétett több mint 80 ezer egyedi ingatlant tartalmazó országos listán mintegy 1825 garázs vagy teremgarázs van, melynek egy kis része nem Budapesten található. A jelek szerint ők mind megkapták, vagy nemsokára megkapják a hivatalos értesítést arról, hogy az államnak elővásárlási joga lett bejegyezve az ingatlanukra.

„Problémát okozhat a piacon, hogy garázs megnevezésű ingatlanok is szerepelnek a rendelet mellékletében, és ezek esetében is elkezdték bejegyezni elővásárlási jogot az állam javára. Ez jelentősen megnehezítheti a garázsokhoz tartozó – és elővásárlási joggal egyébként nem terhelt – lakások eladását. Az érintett magas presztízsű és parkolási gondokkal küzdő területeken a lakóingatlanok a legtöbb esetben ugyanis csak akkor piacképesek, ha azokkal együtt az külön helyrajzi számon nyilvántartott, de funkcióját tekintve azokkal összetartozó garázsok egyszerre kerülnek értékesítésre.

A garázs megnevezésű ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jog így tulajdonképpen ellehetetlenítheti a Világörökségi törvénynek a lakóingatlanokra vonatkozó kivételi szabályának érvényesülését,

hiszen ha az állam vásárolja meg a garázst, anélkül a lakások nem lesznek (de legalábbis sokkal nehezebben) értékesíthetők” – mondta a lapnak Perlaki Szabolcs, az OPL partnere.

„További zavart és sok ingatlantulajdonosnak fejfájást okoz, hogy a Világörökségi törvény végrehajtási rendeletének 1. sz. melléklete olyan ingatlanokat is tartalmaz, amelynek megnevezése lakás, illetve lakóház. A Világörökségi törvény szerint ugyanakkor az elővásárlási jog nem illeti meg az államot a lakhatás céljára szolgáló rendeltetés szerinti jellegű ingatlanok (különösen: lakás, lakóház) tekintetében. Mivel azonban a törvény magasabb rendű jogszabály, mint a rendelet, ezért ellentmondás esetén a törvény szövege az irányadó. Véleményünk szerint tehát az elővásárlási jog nem terjed ki a világörökségi helyszínen található lakásokra és lakóházakra akkor sem, ha a rendelet melléklete szerinti listán az adott lakások és lakóházak szerepelnek. Vélelmezzük, hogy egyszerű jogalkotási hibáról van szó” – tette hozzá a szakértő.

A teljes belvárosi lakáspiacot nyilván nem borítja majd fel ez fejlemény, és a lakások többsége így is forgalomképes lesz, de ettől függetlenül sokak számára (eladói és vevői oldalon egyaránt) okozhat majd kellemetlenséget. A jogalkotó remélhetőleg mielőbb reagál a jelenségre és kiderül, hogy egyszerű hibáról van szó, amit javítanak majd, vagy valóban a garázsok megszerzése az egyik cél az állam számára.

A lapnak Latorcai Csaba, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint a kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár az intézkedéssel kapcsolatban elmondta: „Mind a vonatkozó világörökségi egyezmény, mind az az alapján Magyarországon megszületett világörökségi törvény komoly feladatot és felelősséget ró a kormányzatra abban a tekintetben, hogy a világörökségi helyszínekre vonatkozó nemzetközi sztenderdeket, a világörökség megőrzését kormányzati felelősségi körbe teszi. Az állam feladata annak biztosítása, hogy a világörökségi területen olyan tevékenység ne folyjon, ami a világörökségi státuszt veszélyezteti.”

A garázsokra vonatkozó elővásárlási joggal a célja az volt, hogy a nagyobb gazdasági vállalkozásoknak a világörökségi területet erőteljesen befolyásoló tevékenységükkel kapcsolatban egy kontroll funkciót vagy lehetőséget biztosítson. A helyettes államtitkár azt ígérte, hogy az elővásárlási joggal kizárólag akkor élnek, ha úgy ítélik meg, hogy az adott adásvétel olyan helyzetet idéz elő, ami a világörökségi helyszín státusz megőrzését és megtartását veszélyezteti.

Mivel az elővásárlás csak akkor lép életbe, ha valaki el is akarja adni az ingatlant, ajándékozásra és öröklésre nem vonatkozik, senkinek nem kell a tulajdona miatt aggódnia.

A budapesti világörökség egyik kritériuma a páratlan panoráma, ha valaki egy telket venne azért, hogy egy olyan irodaházat építsen rá, ami ezt a panorámát befolyásolja, akkor az államnak mérlegelnie kell azt, hogy szükséges-e a beavatkozás – hangsúlyozta Latorcai Csaba. „Az államnak tehát az új jogszabállyal egyetlen célja a világörökségi státusz védelme és megőrzése, így nem gondoljuk, hogy ez a lakások kereslet-kínálati viszonyában megmutatkozna" – tette hozzá.