Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
328.83
bux:
146125.45
2026. november 11. szerda Márton
Nyitókép: Pexels

Itt éri meg a lakásbefektetés

Ismét jó befektetés a lakásvásárlás. Hosszú távú bérbeadásnál a megtérülés szempontjából azok a kerületek és városok a legvonzóbbak, ahol magas albérleti díjak és értéknövekedés mellett lehet kedvező áron lakást venni. Íme néhány tipp nagyvárosokra és budapesti kerületekre.

A havi átlagos bérleti díjakkal számított és éves jövedelemadóval csökkentett bevétel, illetve az átlagos négyzetméterárral kalkulált vételár alapján számított lakásbérleti hozamok 3-10% között vannak az Otthon Centrum elemzése alapján.

Az értéknövekedést is figyelembe véve

  • Budapest belső részén 9,5-13% hozamok érhetők el (az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. kerületben),
  • a külső kerületekben 10% feletti hozammal számolhatunk (pl. a X. vagy a XVIII. kerületben).
  • Közel 9% a hozam az új lakásprojektek legtöbbjével rendelkező XI. és XIII. kerületben, illetve a szintén kedvelt XIV. kerületben is.

A vidéki városokban az értéknövekedéssel korrigált hozam az Otthon Centrum által vizsgált városok közül Győr kivételével mindenütt 10% feletti. Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Pécs mellett Szolnok, vagy Tatabánya – általában az új munkahelyek miatt vonzó vidéki városok – jó célpontja a befektetőknek.

Panelek

Panelt Debrecenben, Kecskeméten és Tatabányán is érdemes venni, az Otthon Centrum által megkötött adás-vételi és bérleti szerződések alapján akár 15%-os hozam is elérhető.

Mivel Budapesten jellemzően drágábbak a panellakások (a vidéki városokban 250 ezres négyzetméterár kimagaslónak számít, Budapesten 300 ezer alatt alig találunk eladó panelt), a hozamok némileg alacsonyabbak, de a X. kerület és Csepel lakótelepein a vidéki városokéhoz hasonló hozammal számolhatunk.

Ezekben a városrészekben azonban fontos a helyismeret, aki nem akar kockáztatni, az 10% feletti hozamot érhet el Óbudán, Kelenföldön vagy Zuglóban is.

Áremelkedés

A lakásárak növekedése már rövid távon is jelentős nyereséget hozott a befektetőknek. A KSH országos adatai szerint 2014 II. negyedévétől napjainkig minden negyedévben 8-17%-al nőtt az átlagos lakásár az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Centrum szerint az országos átlagnál lényegesen magasabb árnövekedés volt mérhető a fővárosban és a megyei jogú városok jó részében.

Három év alatt 50%-os vagy ezt meghaladó mértékben nőttek Budapest belvárosában a téglaépítésű társasházi lakások átlagárai az V., a VII. és a IX. kerületben.

A külső kerületek között kiemelkedő árnövekedés volt a IV., a X., a XV., a XVIII. és a XIX. kerületben, de nem panaszkodhatott az sem, aki az eleve magas átlagárszinten indult XI., XII., vagy XIII. kerületben adott el lakást az év végén, hiszen ezekben a kerületekben és bő 30%-kal magasabb volt az átlagár, mint két évvel azelőtt.

Helycserés adásvétel

Ugyanez igaz az épülő projektekre is: aki időben beszáll és új építésű lakást vesz, akár egy-másfél év leforgása alatt 10-30% értéknövekedést realizálhat új otthonával, ha valakinek (magasabb áron) átadja a lakás megvásárlásának jogát. Az adás-vételi szerződés nem változik, a fejlesztő az eredetileg szerződött áron és feltételekkel adja az ingatlant, az új vevő az eredeti helyébe lép, a projekt elején szerződött ár és az aktuális árszint közötti különbözet az eredeti vevőt illeti.

Egy 25 milliós ingatlan esetében, ha csak 10%-kal nő a vételár a projekt meghirdetése és befejezése között (+2,5 millió Ft) és az induláskor fizetett foglaló és első részletfizetés a teljes vételár 20 százaléka, akkor gyakorlatilag 5 millió Ft befektetéssel másfél év alatt 2,5 millió profit realizálható. Egy ilyen rövidtávú befektetési stratégia, bár szép hozammal kecsegtet, kockázatos: ha mégsem emelkedik az ár, esetleg pont arra a lakásra nincs másik vevő, akkor – amennyiben a vételár többi részét nem tudja kifizetni – a befizetett pénzének búcsút mondhat a vevő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×