Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
328.83
bux:
146125.45
2026. november 11. szerda Márton
Újfajta ötezer forintos bankjegyet bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank 2017. március elsejével. Az új fizetőeszköz színvilágában, grafikájában és biztonsági elemeiben is megújult. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. és 2018. között folyamatosan újítja meg a jelenlegi bankjegysorozat címleteit. Ennek első eleme a megújított tízezer forintos volt majd a húszezerforintos bankjegy következett. A régi címletek továbbra is forgalomban maradnak, bevonásuk időpontjáról az MNB később dönt. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Drámai adat a magyar órabérekről

Az Európai Unióban 2017-ben az átlagos órabér 23,1 euró, az euróövezetben pedig még ennél is magasabb, 26,9 euró volt – derül ki az Eurostat statisztikájából. Előbbi majdnem 7200, utóbbi 8400 forintnak felel meg. Ehhez képest a magyarok órabére 7,8 euró, mely kevesebb, mint 2500 forint.

Az Eurostat módszertanában a béren kívüli és szociális juttatásokat is figyelembe vették, a KSH adatai alapjánazonban még ennél is lehangolóbb az eredmény - írta az Eurostat adatai alapján a hvg.hu.

Ha ugyanis a bruttó átlagkeresettel, azaz 310 ezer forinttal számolunk, akkor 22 napos munkahónappal és napi 8 órás munkaidővel kalkulálva 5,7 euróra, azaz kevesebb mint 1800 forintra jön ki az órabér.

Ez az Eurostat által 2005-ben Magyarországon mért átlagot, az 5,8 eurót sem éri el.

A legkevesebb órabérért Bulgáriában és Romániában dolgoznak, őket követi Lengyelország, majd Magyarország. A legmagasabb órabéreket Norvégiában,Luxemburgban, Dániában és Belgiumban fizetik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×