Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
332.45
bux:
121077.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Párbeszéd a gazdaságról: kell-e nekünk az euró?

Párbeszéd a gazdaságról: kell-e nekünk az euró?

Hogyan alakult az Európai Unió és Magyarország sorsa az elmúlt években, milyen politikai változásoknak örülhetünk és melyek miatt kell aggódni, és kell-e nekünk az euró - erről beszélget György László a Századvég csoport vezető közgazdásza, a Neumann János Egyetem docense, valamint Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Párbeszéd a gazdaságról elemző műsor szerdai adásában.

György László, a Századvég vezető közgazdásza, a Neumann János Egyetem docense úgy fogalmazott: az euróövezet a fonákságát nem csak válsághelyzetben mutatja meg, a szabályozó rendszerből adódó automatizmusai ugyanis a válság nélkül is érvényesülnek.

"Az automatizmusok a válság irányába vezetnek bennünket. Az optimális valutaövezetnek néhány fontos jellemzője van, az egyik, hogy nagyjából azonos fejlettségű és gazdasági szerkezetű régiók, nemzetállamok csatlakoznak hozzá. Ekkor tud működni. Az euróról politikai döntés született, és nem tud optimálisan működni, mert eltérő fejlettségű, egymásnak alá- és fölérendelt szereplők hozták létre az euróövezetet" - mondta György László.

Arra, hogy az elmúlt évben előnyös vagy hátrányos volt-e az, hogy az euróövezeten kívüli jegybankok, köztük a magyar önálló adópolitikát tudott folytatni Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője azt mondta, az eurózóna-tagságnak a jelenlegi konjunktúrában rengeteg előnye lenne. Példaként említette, hogy nem lett volna devizaválság sem.

"Ha azt mondjuk, hogy a mindenkori magyar kormány szerepe pozitív a magyar gazdaságra, akkor jobb ez a vezetés, mint ha az európai szabályozás által diktált volna. Ebben az esetben jobb az önállóság, de ha azt mondjuk hogy a magyar kormányzás az elmúlt húsz évben igen változékony volt, és ehelyett kaphatunk egy sokkal kiszámíthatóbb, egységesebb rendszert, akkor nem annyira jó az önállóság. Ezt mindenki maga döntse el" - mondta Balásy Zsolt.

A témáról bővebben az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című elemző műsorában hallhatnak este 7 órától.

A Hold Alapkezelő a témában érdekes infografikákat is készített:

Párbeszéd a gazdaságról: kell-e nekünk az euró?

A sorozat első részében a magyar állam szerepéről folyt a vita, és az volt az egyik fő kérdés, hogy fojtogat vagy ösztönöz az állam.

A második adásban a hatékonyságról volt szó és a magyar gazdaság védettségéről.

A sorozat harmadik részében a munkaerőpiacról és a versenyképességről volt szó.

A sorozat negyedik részében arról volt szó, hogy fordulat történt az államadósságban, és hogy figyelmeztető jel a látványos adósságcsökkenés hiánya.

Az ötödik részben az MNB szerepéről folyt a vita.

Itt feliratkozhat YouTube-csatornánkra, hogy ne maradjon le a legfrissebb videókról:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Felejthető éven vannak túl az ingatlanbefektetések

Felejthető éven vannak túl az ingatlanbefektetések

A korábbi évektől elmaradó hozamokkal zárták a tavalyi évet a magyar ingatlanalapok, kétszámjegyű nyereség elérésére nemigen volt lehetőségük a magyar lakossági befektetőknek, de az ingatlanalapok időnként a kihívásokkal teli környezetben is képesek voltak az állampapírokénál magasabb hozammal gazdagítani a befektetőiket. Mutatjuk, mely alapokkal lehetett a legjobban keresni – a több szempont mentén szűkített mezőny első helyét a Gránit Alapkezelő egyik alapja szerezte meg. Ha a pénzáramlásokat nézzük, ott már kedvezőtlenebbek a folyamatok, a befektetők régóta kifelé veszik a tőkét az ingatlanalapokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×