Az elmúlt évek adatait nézve elmondható, hogy folyamatosan csökkent a munkaképes korú lakosság létszáma, és eközben - elsősorban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - nőni tudott a munkaerőpiaci aktivitás - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatója. Balatoni András úgy fogalmazott, egyedülálló az a fajta foglalkoztatási fordulat, amely az elmúlt években jellemezte Magyarországot.

"Sőt, történelmi szempontból is kimagasló, különösen azért, mert 2012-ig a gazdasági növekedés sem volt dinamikus" - tette hozzá a szakember. Kifejtette: 2010-11-ben volt valamennyi növekedés, de ez elsősorban az exporttal járó készletfeltöltéssel állt összefüggésben, 2012-ben recesszió volt, és csak 2013-tól indult meg a gazdasági növekedés. "Sokan azonban elfelejtik, hogy

közben a munkaerőpiac szabályozása érdemben átalakult.

2011-ben alkották meg az új munka törvénykönyvét, amely fontos lépést tett a rugalmas munkaerőpiac irányába, például támogatja azokat az atipikus foglalkoztatási formákat, amelyek, eltérően a nyolcórás irodai munkától, behívást vagy részmunkaidős foglalkoztatást jelentenek."

A munkaerőpiac ilyen rugalmassága Balatoni András szerint nagy érték, és ez tükröződik abban, hogy az elmúlt időszakban a foglalkoztatás területén Magyarország nagyon jól teljesített.

Az Erste Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül kétmillióra tehető az inaktívak száma Magyarországon. Ők azok, akiket még be lehet léptetni a munkaerőpiacra. Ürmössy Gergely egyetértett az MNB igazgatójával abban, hogy nagy potenciál rejlik azokban is, akik külföldre költöztek az elmúlt időszakban.

"Nem a jövedelem és nem a pénzügyi problémák azok, amelyek hátráltatják a hazaköltözésben ezeket a családokat. Inkább azok az itthoni infrastrukturális hiányosságok, amelyek ténylegesen megnehezítenék az életüket" - mondta a szakember. Kifejtette: hiány van óvodákból, iskolákból, illetve a nyugat-európai rugalmasabb, más megközelítésű oktatási rendszerben tanuló diákok tanulmányainak itthoni folytatása is nehézségeket jelenthet. Szerinte "ezeket a kérdéseket lenne érdemes a gazdaságpolitikának és a politikának körbejárnia, hogy rövid távon orvosolhassák e hiányosságokat. Hiszen rengeteg EU-forrás érkezik Magyarországra, a költségvetés relatíve jó állapotban van, tehát

nagy pénzügyi akadálya most nem lehetne annak, hogy ezekbe az intézményekbe és intézetekbe beruházzon az állam, és felújítsa őket".

Az Erste Bank vezető elemzője szerint lehetőség lenne további adócsökkentésekre is, miközben az is fontos, hogy a gazdaságpolitikában ne legyenek hirtelen irányváltozások.

Nézze meg a teljes beszélgetést videón!

Itt teljes egészében megtekintheti az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című műsorának harmadik részét. A sorozatban jegybanki és az üzleti életből érkező szakemberek vitatják meg a magyar gazdaság egy-egy fontos kérdését - ezúttal azt, hogy mi a helyzet a munkaerőpiacunkon és a népesség alakulásával – hányan, mennyiért dolgozunk és sokat adózunk-e?

A Hold Alapkezelő a témában érdekes infografikákat is készített:

A sorozat első részében a magyar állam szerepéről folyt a vita, és az volt az egyik fő kérdés, hogy fojtogat vagy ösztönöz az állam.

 A második adásban a hatékonyságról volt szó és a magyar gazdaság védettségéről.

Itt feliratkozhat YouTube-csatornánkra, hogy ne maradjon le a legfrissebb videókról: