Egyetlen vállalat, az FGSZ Földgázszállító Zrt. irányítása alá kerül a teljes magyarországi nagynyomású gázhálózat, miután a magyar államtól 11,9 mil­liárd forintért megvásárolja a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-t (MGT) – derül ki 2017 egyik utolsó Magyar Közlönyéből. A lépés révén január végére megszűnik az az érdekes állapot, amelyben a szlovák és a magyar országos gázhálózatokat összekötő 92 kilométeres vezeték más társasághoz tartozik, mint a többi, megközelítőleg 5800 kilométernyi hazai nagynyomású vezeték - írja a Magyar Idők.

A kormány az eladásról ellátásbiztonsági megfontolások miatt döntött. A vevő a Mol Nyrt. leányvállalata, a hazai nagynyomású földgázhálózat tulajdonosa, üzemeltetője és irányítója. Az MGT vezetéke a magyar–szlovák határtól Vecsésig tart, az eladás tárgyát képezik az ehhez tartozó berendezések is.

Az MGT vételára 34 milliárd forint, azonban az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programból (EEPR) a vezeték kivitelezéséhez nyújtott támogatás ebben nem jelenhet meg, ezért 11,996 milliárd forint a részvények értéke, vagyis a végső vételár. Az adásvételt egyeztetés előzte meg az Európai Bizottsággal. Az ügylet feltétele az MGT Zrt. hiteleinek teljes körű előtörlesztése a vételárából a megállapodás zárásáig. A vevőnek pedig kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az MGT-től átvett munkavállalók munkaviszonyát az átvételtől számított egy éven belül rendes felmondással nem szünteti meg.

Szlovákia kormányával 2011-ben kötött stratégiai megállapodást a magyar kormány a közös államhatárt keresztező vezetékek építéséről és üzemeltetéséről. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., majd az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. közgyűlése még ugyanebben az évben döntött az interkonnektor megépítését végző projekttársaság alapításáról. Ez lett az MGT, amely 2012. január 1-jével jött létre, miután kivált az OVIT-ból. A társaság két, kezdetben egyenlő hányaddal rendelkező tulajdonosa az MVM és az MFB Invest Zrt. volt az MGT honlapjának tanúsága szerint. Később, 2014 novemberétől a magyar állam lett a tulajdonos, mert az uniós szabályozás szerint ki kellett kerülnie az állami energiaipari csoport ellenőrzése alól.

A szlovák–magyar vezeték 2015 nyara óta üzemel, szerepe szerint a tervezett uniós szintű észak–déli gázfolyosó kiemelt fontosságú eleme, ám lényeges kereskedés nem folyt rajta eddig.