„Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek is megtanuljanak a mézzel bánni, illetve meg tudják különböztetni, hogy az egyes mézfajták miben különböznek egymástól és a méznek milyen felhasználási lehetőségei vannak. Hiszen ma Magyarországon még csak 70-75 dekagramm az átlagos mézfogyasztásunk évente, míg Európában ez a szám egy kilogrammal több, 1,7 kilogramm” - közölte a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

Nagy István elmondta: a cél az, hogy 2020 környékére legalább az egy kilogrammot elérje a magyar mézfogyasztás.

„Az utóbbi időben sajnos amikor a hírekben mézről van szó, mindig negatív kontextusban tűnik fel. Tudunk a hamisításos ügyekről, a kínai ügyről, tudjuk azt, hogy milyen problémák vannak a megjelöléssel” - emlékeztetett az államtitkár.

Hozzátette: Ismerheti mindenki azt a küzdelmet is, amit az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a minisztérium folytat a méhészekkel karöltve.

„Jelenleg még a legtöbb méhész udvarán ott áll a 2016-os méztermés. Mindez annak köszönhető, hogy az ipari eredetű kínai méz elárasztotta Európát, még tele vannak a raktárak, és mivel nem ürültek ki, még nem tudunk beszállítani” - vázolta a problémát a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.

Ez Nagy István szerint nemcsak a 20 ezer méhészt, hanem a fogyasztókat is nagyon negatívan érinti, hiszen ők azt hiszik, hogy mézet vásárolnak, közben pedig egy ipari úton előállított műterméket vesznek.

Közölte: azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban a mézesüveg címkéjén megfelelően fel tudják tüntetni azt, hogy a méz honnan származik. Ezzel ugyanis el lehetne érni azt, hogy az Európában termett méznek legyen helye.

Hozzátette: arra is van nyitottság, hogy ne csak annyi szerepeljen a címként, hogy az unióból származik a méz, csak lassan halad az ügy.

„Most, a téli időszakban van az Európai Bizottság előtt az a javaslat, amit az európai méhészegyesületek benyújtottak. Egyetlen dolog miatt megy ez nehezen keresztül a rendszeren: azért, mert Európában mézhiány van, ezért szükség van az import mézre. A mézes címkén viszont nagyon rosszul nézne ki az, ha azt írnánk rá, hogy Kínából származik a méz. A fogyasztókhoz ugyanis eljut az a véleményünk, hogy mennyire csapnivaló, és mennyire nem alkalmas arra, hogy mézként beszéljünk róla” - indokolta Nagy István.

„Azért megy a küzdelem, hogy legalább azt feltüntethessük, hogy az Európai Unión belülről vagy azon kívülről származik a méz. Ha legalább ezt el tudjuk érni, akkor már van helye újra a magyar méznek a nemzetközi piacon” - fogalmazott a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.