A hivatal élére újabb hat évre kinevezett vezető megjegyezte: a konzervatív hatáselemzés azt mutatja, hogy a 2009-2014-es időszakban legalább 97 milliárd forint maradt a fogyasztóknál a különböző versenyfelügyeleti eljárások eredményeként. A közgazdasági számításokon alapuló becslések szerint a GVH eljárásai nélkül az érintett termékek és szolgáltatások ára legalább 5-10 százalékkal magasabbak lett volna a kartellek, illetve az egyéb versenykorlátozó magatartások eredményeként - tette hozzá.

Juhász Miklós a terveket ismertetve elmondta: a hatóság korábban főként a sérülékeny fogyasztókat védte, most emellett előtérbe kerül a közösségi médiumokban megjelenő kommunikációs tartalmak, illetve az adatalapú piacokkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata is. Így például sok esetben tisztázatlan, hogy az internetes oldalakon megadott személyes adatokat miként rögzítik, hová továbbítják, hogyan használják fel a cégek. Ez ugyan jellemzően adatvédelmi terület, de felvethet versenyjogi kérdéseket is, amennyiben a kereskedelmi kommunikáció során a fogyasztó nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy miként kezelik a netes, akár ingyenes szolgáltatások igénybevételekor hátrahagyott személyes adatait.

Elmondta, gyakran nem derül ki például egy közismert személlyel, celebbel a webes felületeken promotált termékről vagy szolgáltatásról, hogy a közlés fizetett reklám-e, vagy a közéleti szereplő csak megosztja a véleményét egy termékről, illetve szolgáltatásról.

Az elnök elképzelései szerint a fogyasztóvédelmi prioritás mellett kiemelt figyelmet kap a fúziós eljárásrend további fejlesztése. Ennek érdekében a GVH kezdeményezte a versenytörvény újabb módosítását. Bizonyos esetekben csökkenni fog az illeték, tovább egyszerűsödik az eljárás, és a bejelentési küszöbszám felemelése révén kevesebb ügylet lenne bejelentés-köteles. Összességében ez bürokráciacsökkentés a cégeknek - fűzte hozzá.

Rámutatott, hogy az utóbbi években egyre több a fúziós eljárás, a korábbi 30 százalékról 40-45 százalékra nőtt ezen ügyek aránya a hivatal munkájában, amit az elnök a válság utáni gazdasági élénküléshez kapcsolódó vállalat-felvásárlásokkal indokolt.

Az elnök a harmadik fontos területként a kartellek elleni küzdelmet nevezte, s ezzel összefüggésben a kis- és középvállalkozások versenytudatosságának növelését. Úgy véli: a versenytudatosság a nagyobb cégeknél többé-kevésbé rendben van, de a kkv-k kevesebb forrással rendelkeznek a versenyjogi szakemberek megfizetésére, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ők is jobban ismerjék és betartsák a versenyjogi szabályokat. Tudatosságuk növelését kampányokkal is támogatják - ismertette.

A több újságot, köztük megyei lapokat is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. eladására vonatkozó kérdésekre Juhász Miklós elmondta: a tranzakció versenyjogi szempontból "kevéssé bonyolult" ügy volt, ezért is lehetett gyorsan lezárni. Ez általánosnak is tekinthető a GVH gyakorlatában, mert 2016-ban a fúziós ügyek több mint 40 százaléka - szám szerint 21 - 8 napon belül lezárult. Hozzátette: egy 2016. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás szerint az egyszerű megítélésű, kérelemre induló eljárásokban a hatóságnak nyolc napon belül döntést kell hoznia. A két cég tevékenységét illetően semmiféle versenyszempontú kapcsolat nem volt azonosítható: a két társaság nem azonos piacon tevékenykedik, a vevő Opimus csoport tagjainak semmi közük a médiapiachoz, így versenyjogi aggály nem merült fel. A GVH elnöke megerősítette, hogy a hivatal a tulajdonosi szerkezetet is vizsgálta: az Opimus Group Nyrt. részvényeinek többsége - összesen a részvények 51,22 százaléka - 5 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező kisrészvényesek tulajdonában van. A három 5 százalék feletti részesedéssel rendelkező társaság a kérelmező nyilatkozata szerint egymástól független, amit alátámaszt az is, hogy a tőkepiaci törvény értelmében az érintett cégek csak nyilvános tőzsdei vételi ajánlat alapján szerezhettek volna harminchárom százalékot meghaladó befolyást az Opimus Group Nyrt.-ben. Juhász Miklós hozzátette, hogy a versenyhivatal nem szuperhatóság, nem tud minden felvetődő problémát megoldani, az ügyek elbírálása során a versenyjogilag releváns szempontokat mérlegeli, más jellegű kérdéseket nem.

Juhász Miklós 1976-1985 között bíróként dolgozott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, egy ideig elnökhelyettese is volt a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróságnak, majd egy magyar-német vegyesvállalat vezető tisztségviselője lett. 1990-től ügyvédként tevékenykedett, 2001-től saját ügyvédi irodát tartott fenn. 2010-ben lett a GVH elnöke.