Ma már a fogyasztók nemcsak az ár alapján választanak élelmiszert, hanem egyre többen megnézik az összetételt is, tehát a minőség egyre nagyobb szerepet játszik – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője.

„A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság feladatának tekinti, hogy ezt a pozitív változást szabályozási oldalon is támogassa” - közölte Laszlovszky Gábor.

A főosztályvezető példaként említette a rozskenyér rozsliszttartalmának változtatását.

„A húskészítményeknél szerteágazóbb a kérdés, mert nemcsak a felhasználandó hús mennyiségét írtuk le és emeltük meg a minimális hústartalmat, hanem azt is meghatároztuk, milyen anyagot tartunk húsnak és mit nem. Például a zsírtalanított vagy gépi csontozású hús húsnak tekinthető és beleszámítható a hústartalomba, de a mechanikusan szeparált hús, az msm, nem számítható bele a hústartalomba és külön jelölni kell az élelmiszereken” - részletezte Laszlovszky Gábor.

Ha valaki más néven hoz forgalomba terméket, az nem kibújik a szabályozás alól, hiszen nem is akar annak megfelelni – közölte a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője.

„Így például olyan termékben is lehet mechanikusan szeparált húst felhasználni, amit az Élelmiszerkönyvben szabályozott terméknél nem. A párizsinál meg van határozva, hogy ilyen húst legfeljebb tíz százalékban lehet felhasználni és minimum 51 százalék hústartalom kell hogy legyen ebben a termékben. Ha valaki ezeknek a szabályoknak nem kíván megfelelni, tehet bele több msm-et, viszont nem nevezheti párizsinak” - magyarázta Laszlovszky Gábor

A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy meg kell nézni, milyen terméket vásárolunk, mert könnyen előfordulhat, hogy az olcsóbb és párizsinak tűnő és annak gondolt termékből kérünk.

„Párizsi esetén látni kell a nevét” - közölte. Mint mondta: „gyakori, hogy a hűtőpultokban az igazi párizsik mellett olyan termékek is vannak, amelyek úgy néznek ki, mint a párizsi, de nem azok, és nincs is feltüntetve ez a név.”

Az Élelmiszerkönyv következő, a péksütemények és a húskészítmények utáni módosítása a cukrásztermékeket érinti – mondta a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Laszlovszky Gábor hozzátette: például az országtorták esetében lesz változás, ami leginkább az alapanyagokat és a kinézetet érinti.

„Jelenleg előkészületben van több szabályozás, ilyen például a hagyományőrző cukrásztermékek előírása, ez már elkészült, jelenleg notifikációs eljárás alatt van, tehát Brüsszelbe küldtük a tervezetet. Ugyanígy készül a hagyományteremtő cukrásztermékek előírása is” - jelezte Laszlovszky Gábor.

Hagyományőrző cukrászterméknek minősül például a Dobos, az Esterházy torta, az Indiáner fánk, a Rigó Jancsi, a francia és a sima krémes is. A főosztályvezető elmondta, a módosítás ezeknek meghatározza az összetételét.

„Nagyon fontos, hogy minőségi alapanyagokat kell használni. Le van írva egy ajánlott elkészítési technológia és az is, a végén hogyan kell kinézniük ezeknek a termékeknek. Itt is szabályozzuk, hogy milyen elnevezéseket kell használni” - mondta Laszlovszky Gábor.

A hagyományteremtő cukrásztermékek sorában az ország tortái lesznek összeírva, ahol a termékleíráson túl az összetevők, a technológia és az érzékszervi elvárások szerepelnek majd – ígérte Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője.

„Jelenleg kilenc torta kidolgozása folyik, szeretnénk, ha ezek az utókor számára is a mostani minőségükben fent maradnának” - hangsúlyozta Laszlovszky Gábor.