Történt mindez annak dacára, hogy igencsak feszültségekkel teli évet hagyott maga mögött a kommunista Észak és a tőkés Dél. A két ország viszonya augusztusra annyira megromlott, hogy határvillongások alakultak ki, és kis híján fegyveres konfliktus robbant ki köztük. A feszültség enyhítése végett azután úgy döntöttek, hogy tárgyalnak egymással.

Több mint három hónapba telt, mire decemberben végre kellően magas szinten asztalhoz ültek a határvárosban, Keszongban, azon belül a közösen üzemeltetett ipari parkban, ám minden eredmény nélkül álltak fel. Még egy hangzatos, de semmitmondó közös nyilatkozatot sem sikerült elfogadniuk, és arról sem tudtak megállapodni, hogy mikor folytatódjanak a tárgyalások.

A feszültség azonban nem tükröződik kétoldalú kereskedelmükben. Észak tavaly 20,3 százalékkal többet exportált Délre, értékben 1,45 milliárd dollárnyi terméket, Dél pedig 11 százalékkal, 1,26 milliárd dollár értékűre növelte szállításait Észak-Koreába. A kettő együttes értéke 2,71 milliárd dollár, ami figyelemre méltó bővülés, mivel 2001-ben még csak 1 milliárd dolláros volt a kétoldalú forgalom, és bő tíz év kellett ahhoz, hogy 2012-re 2 milliárdra nőjön. Az utóbbi három esztendőben ugyanakkor még lendületesebben, 710 millió dollárral nőtt, éppen azt követően, hogy Kim Dzsong Un - a dinasztikus diktatúra harmadik nemzedékének tagja - vette át a hatalmat, márpedig ő apjánál, Kim Dzsong Ilnél is kevésbé barátkozó Déllel.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság hivatalosan továbbra is hadban áll egymással, mivel az 1950 és 1953 között vívott koreai háborút lezáró tűzszünetet követően máig nem kötöttek békeszerződést.