A bizottság elsőként az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2010. és 2013. közötti működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól szóló beszámolókat tárgyalta.

A vizsgált időszakban a Magyar Fejlesztési Bank által kezelt vagyon 13 milliárdról 16 milliárd forintra növekedett, egyebek mellett a Mol, a Rába és az E.ON üzletrészeinek a megvásárlásával - fűzte hozzá az államtitkár.
Volner János (Jobbik) az MFB tulajdonszerzésével kapcsolatban kifogásolta azt, hogy ezzel megszűnt a parlament ellenőrzési joga, és sérült az átláthatóság.

Fónagy János kiemelte azt, hogy a földgáz nagykereskedelem 80 százaléka került állami tulajdonba. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tevékenységéről pedig elmondta, hogy 60 milliárd forint költségvetési forrásból 128 milliárd forint jelzáloghitel alól mentesített 23 ezer igénylőt. Ezzel 100 ezer ember lakhatását oldotta meg az eszközkezelő.

A beszámolási időszakban az önkormányzatok és a civil szervezetek 58,5 milliárd forint állami vagyonhoz jutottak - tette hozzá az államtitkár.

Volner János az E.ON földgázipari érdekeltségeinek értéken felüli megvásárlását kifogásolta a vitában.

Fónagy János ezt cáfolta, reális árnak nevezte a 260 milliárd forintot. Ezt azzal indokolta, hogy neves tanácsadók értékelték fel a társaságot és a felső érték 400 milliárd forint volt. Az E.ON 2006-ban 270 milliárdos áron vásárolt és további 30-35 milliárd forint beruházást hajtott végre, főképpen a zsanai tározóban. A szerződés szerint a vásárlást követő tényleges vagyonértékelés után korrigálták a vételárat, így az állam 6 milliárd forintot visszakapott az E.ON-tól.

A gazdasági bizottság a 2010-től 2013-ig tartó éves beszámolókat a kormánypárti képviselők igenlő, míg az ellenzékiek nemleges szavazatával elfogadta.

A bizottság ezt követően lefolytatta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggő, egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság zömében technikai jellegű módosításokat javasolt a benyújtott szöveghez. Érdemi módosítás a kisajátítási törvény kiegészítése volt azzal, hogy - közérdekből - sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény céljára is lehessen kisajátítani ingatlant. Az ilyen létesítményt azonban törvénynek kell nevesítenie.

Az egyes törvényeknek, a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája kapcsán több módosítást is elfogadott a bizottság. Ezek körébe tartozik - egyebek mellett - az, hogy a felszámoló kétséget kizáróan egyedileg azonosítható pénzügyi- vagy árutőzsdei eszközt köteles kiadni annak tulajdonosának, így az nem kerül be a csődvagyonba.

Amennyiben a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók vagyonát értékesíti a felszámoló, akkor azt zárt körben is megteheti, ha a nyílt értékesítés elhúzódna, vagy a vagyontárgy állaga romlana. Ilyenkor legalább három - független - értékbecslőtől kell vagyonértékelést kérni, és az értékesítést követő 5 munkanapon belül a Cégközlönyben kell közzétenni a vételárat.

A gazdasági bizottság több ellenzéki képviselői törvényjavaslatot sem vett tárgysorozatba. Ezek közül több az MNB felelősségét firtatta volna a brókerbotránnyal kapcsolatban, illetve az egyik az offshore vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából történő kizárását javasolta.