Megkezdte az Országgyűlés az új hitelintézeti törvény vitáját kedden.

Az új hitelintézeti törvény megújítja a területre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, átláthatóbbá teszi a szabályozást és megerősíti a fogyasztók védelmét - mondta expozéjában Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A törvényjavaslatok a pénzügyi szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozzák és kiegyensúlyozott, ügyfélbarát pénzügyi szolgáltatásokat, pénzügyi intézményi működést eredményeznek - tette hozzá.

Az új hitelintézeti törvényre elsősorban amiatt az új, a korábbinál szigorúbb uniós tőkekövetelmény-irányelv miatt van szükség, amelyet év végéig minden tagállamnak be kell építenie jogrendjébe és amely 2014-től fokozatosan lép hatályba. Az irányelv értelmében a pénzintézeteknek a jelenlegi minimumnál magasabb mértékű és megbízhatóbbnak minősített tőkét kell kötelezően tartalékolniuk. Emellett új, önálló törvényként került az Országgyűlés elé a fizetési szolgáltatókról szóló javaslat, amely a Magyar Posta és a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének szabályait tartalmazza. A csomag harmadik része a nemzeti bankról, a befektetési vállalkozásokról és a biztosítókról szóló törvény - új hitelintézeti törvény miatti - változásait foglalja össze.

Ékes József, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában arról beszélt: az új uniós irányelvek azt a célt szolgálják, hogy a jövőben ne alakuljanak ki olyan kaotikus szabályozások, amelyek 2008 előtt a devizahitelek felvételénél több millió családot sújtottak. Áttekinthetőbb és logikusabb lesz az új hitelintézeti törvény - szögezte le.

Kiemelte: az új törvény a hatályos szabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnek a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a tőkekövetelmény rendelet szabályozza. Az új törvény számos rendelkezése azonban - úgy mint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások - a hatályos szabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség.Fontos módosításnak nevezte, hogy bár a javaslat a jövőben is elismeri az üzleti titok létjogosultságát, azonban kimondja, hogy az nem hátráltathatja az állami szervek tevékenységét. Emellett az új szabály korlátozza a kiszabható kamat legmagasabb mértékét a mindenkori alapkamat plusz 39 százalékos mértékben - tudósít az MTI.

MSZP: nem lenne szükséges új törvényt megalkotni

Józsa István, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte: a javaslatot normál előterjesztési tempóban, a többitől eltérően jobb szakmai igényességgel dolgozták ki, s valóban szolgálja azt a közös célt, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások tevékenységének szabályozása megfeleljen a vonatkozó uniós gyakorlatnak, "a tőkekövetelmény rendeletnek". A tőkepufferre és a kockázatkezelésre vonatkozó pontokkal átláthatóbb működés irányába hat. Megjegyezte, hogy a lakáshitel célú kölcsön fogalmát kiterjesztik, ami a devizahitelesek számára jelenthet világosabb jogi környezetet. Összegzése szerint ugyanakkor a módosítások nem akkora horderejűek, hogy egy új törvény megalkotása szükséges lenne.

Kiemelte: kérdéses, hogy a hitelintézetekről szóló elterjesztés a fogyasztók pénzügyi intézményekkel szembeni kiszolgáltatott helyzetét érdemben tudja-e a javítani, sőt, egyes esetekben, mintha kifejezetten rontaná azt. Számos ponton a kormányzathoz köthető egyes érdekcsoportok nem megengedhető előnyben részesítése látszik - jegyezte meg, és megemlítette azt is: számos kockázati elemet hordoz, így kérdéses, hogy az MSZP tudja-e támogatni, inkább nem. Kiemelte: szakmailag megalapozott, de nem indokolt, hogy önálló törvénybe kerüljön a pénzforgalmi intézetekre vonatkozó szabályozás. Nem oldják meg azt, hogy a Magyar Posta nemcsak a postapiacon, hanem az pénzforgalmi szolgáltatások piacán is kivételezett helyzetben van. Szerinte felmerül az indokolatlan piaci előny kérdése is. A javaslatot nem tudják támogatni - közölte.

Hozzátette: a csomag harmadik része kitér egyes biztosítási törvények felülvizsgálatára a piaci tapasztalatok alapján, amit helyén valónak tartott. Nehezen fogadható el, hogy olyan módosításokat is tartalmaz azonban, amelyek érdemben nem kapcsolódnak a címben jelzett tárgykörhöz. Ez nem helyénvaló - fogalmazott, jelezve: a harmadik csomagot nem tudják támogatni. Azt javasolta: szakmai szervezetekkel konzultáljanak és utána folytassák a vitát.

KDNP: indokolt az új szabályozás

Spaller Endre, a kisebbik kormánypárt képviselője közölte: pártja szerint indokolt az új szabályozás elfogadása. Kiemelte: a bankok és bankárok voltak az okozói a válságnak, ezért fokozott ellenőrzésük kiemelt cél. Emellett még az uniós kritériumoknak és a tőkekövetelményi rendeletnek is meg kell felelni - jelezte.

Hozzátette: az új törvény rögzíti a maximális THM-et, emellett az MNB komoly szankciókkal sújthatja a nem megfelelően gazdálkodó cégeket, pénzintézeteket, kirendelhet ellenőrt, és új bankfiók nyitása is megtiltható lesz, hasonlóan az osztalék kifizetéséhez. Ez azt a célt szolgálja, hogy az adott pénzintézet ne mehessen csődbe, illetve ha az MNB bármilyen problémát érzékel, akkor be tudjon avatkozni - fejtette ki.

A kormánypárti képviselő kitért arra is, hogy betétet csak akkor gyűjthet egy intézmény, ha az Országos Betétbiztosítási Alaphoz bejelentkezik. Az alap által biztosított összeg egységesen 100 ezer euró - illetve annak megfelelő forint. A GVH is ellenőrzi az intézményeket, hogy a kereskedelmi gyakorlat megfelelő-e - tette hozzá. A pénzügyi közvetítők szerepét is újraszabályozza a törvény, nemcsak képesítési követelményeket szab meg, hanem azt is előírja, hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleket - jelezte.

Devizahitelek esetén a devizát középárfolyamon kell nyújtani, és a váltásért díjat nem lehet felszámítani - közölte.

A jelzáloghiteleknél a futamidőt meg lehet hosszabbítani az ügyfél kérésére, amit nagyon helyesnek tartott a kormánypárti képviselő.

Kiemelten védi a törvény a fiatalkorúakat - jelezte. Spaller Endre szerint a válság enyhül, de a megfelelő pénzintézeti rendszer nélkül nem fognak tudni kilábalni, jelezte, hozzátéve: törvény szakszerű és megalapozott.