Cséfalvay Zoltán a zárszámadási törvényjavaslat keddi általános vitájában elmondott expozéjában szólt arról, hogy bár 2012-ben csökkent a bruttó hazai termék (GDP), mégis emelkedett a foglalkoztatottak száma, és az ország sikeresen csökkentette adósságát, amely tíz éve nem mérten alacsony, a GDP 1,9 százalékát kitevő volt.

Mára az ország az államháztartás fenntarthatósága szempontjából alacsony kockázatú - közölte az államtitkár, jelezve, hogy ebben szerepet játszottak a közfoglalkoztatási programok, valamint a Széll Kálmán terv intézkedései.

Az infláció 5,7 százalékos szintjét Cséfalvay Zoltán a kormány azon, egyszeri hatást kiváltó törekvésével magyarázta, hogy az adóterheket a jövedelmekről a fogyasztásra helyezte át.

Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte az elért eredményeket annak tükrében, hogy tavaly, az az évi költségvetés kidolgozásának időszakához képest kedvezőtlenebbül alakult a globális gazdasági környezet és az euróövezetbe is visszatért a recesszió.

Cséfalvay Zoltán szólt az adóváltoztatásokról, valamint a gyermekek után igényelhető adókedvezményről, valamint arról, hogy az államháztartás pénzforgalmi hánya a GDP 1,8 százaléka lett, kevesebb a tervezettnél.
Az állam a 320 milliárd forintos tartalékokat nem használta fel, vagyis fegyelmezett, takarékos gazdálkodás jellemezte az elmúlt évet - jelentette ki.

Beszámolt arról is, hogy míg az összes, az Európai Unióból érkező forrás 1435 milliárd forintnyi volt, az ország hozzájárulása 234 milliárd forintot ért el, vagyis a források lényegesen meghaladták a befizetéseket. A támogatások közvetlen költségvetési és államháztartási hatása folyamatosan emelkedik, tavaly meghaladta az 5 százalékot - mondta.

Az uniós költségvetésből lehívott források zömét gazdaság- és vidékfejlesztésre, valamint infrastruktúra-fejlesztésre fordította az állam, ezek együttesen a GDP csaknem 4 százalékát tették ki.

A központi költségvetési szervek által felhasznált források az államtitkár beszámolója szerint 5062 milliárd forintot tettek ki tavaly, 7,1 százalékkal magasabb összeget, mint a megelőző évben. Cséfalvay Zoltán ezt az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásaival magyarázta.

Az önkormányzati alrendszerben mintegy 17 milliárd forintnyi pozitívum keletkezett, amely a takarékos gazdálkodás bizonyítéka az államtitkár szerint, valamint az állami adósságátvállalás eredménye.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésével kapcsolatban Cséfalvay Zoltán azt mondta: míg a nyugdíjbiztosítási alap 70,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, az egészségbiztosítási alap 46,7 milliárd forintos hiányt könyvelt el.

Beszámolt a nyugdíjbiztosítás szerkezetének tavalyi változásáról, amelynek eredményeként az alapból már csak a korhatár feletti, valamint a hozzátartozói ellátásokat finanszírozzák, valamint arról is, hogy az évenkénti járulékemelés mértéke már az inflációhoz igazodik. Az alap forrásainak túllépését a novemberi, januárig visszamenőleg biztosított 1,6 százalékos járulékemeléssel indokolta, illetve azzal, hogy egyre több 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nő igényli a juttatást.

Az egészségbiztosítási alap bevételeiből 854 milliárd forintot a befizetések, 594 milliárd forintot a költségvetési hozzájárulás tettek ki - közölte -, de mint mondta, a gyógyszergyártók és -forgalmazók is jelentősen járultak hozzá a kasszához, amelynek a baleseti adóból 21 milliárd forintos, a népegészségügyi termékadóból pedig csaknem 20 milliárd forintos bevétele származott.

Az 1791 milliárd forintos kiadás 31 százalékát tették ki a pénzbeli ellátások, míg 68 százalékát a természetbeni ellátások finanszírozása. A gyógyító-megelőző ellátás támogatása 17 milliárd forinttal lépte túl az előirányzatot, az egészségügyi bérrendezés pedig mintegy 26 milliárd forintos kiadással járt - fűzte hozzá a nemzetgazdasági tárca képviselője.