Magyarországon ma a minimálbér szintje bizonyos értelemben korlátja a foglalkoztatottságnak - mondta Madár István az Arénában. A Portfolio.hu vezető elemzője elismerte: furcsa dolog ilyet mondani, hiszen mindenki tudja, hogy 93 ezer forintból megélni ma Magyarországon borzasztóan nehéz. Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar munkaerőpiac nagyon szegmentált, van egy olyan része, amelynek a foglalkoztathatósága olyan kiábrándítóan rossz, hogy bizonyos munkahelyeken nem tudnak az alkalmazottak a minimálbérnek és a hozzá tartozó közterheknek megfelelő értéket kitermelni.

Kitörési pont

A magyar gazdaság kitörési pontja viszont egyértelműen az lenne, ha jóval több ember tudna dolgozni. A magyar munkaerő-szerkezet sajátossága az, hogy az elvesztett munkahelyek szinte kizárólag ezeket a rosszul képzett, alacsony iskolázottságú, szociálisan gyengén beilleszkedő rétegeket érintik. Valószínűleg ennek a rétegnek ma már többet árt a magasabb minimálbér, mint amennyit egyébként életszínvonalban visszavesz a családoktól az, ha a minimálbér nem emelkedik. Ma sajnos ez a helyzet - vélekedett Madár.

Hozzátette: jó lenne, ha nem erről beszélhetnénk, hanem arról, hogy a jól képzett magyar munkaerőnek egy klasszikus, jó eszköze, hogy a minimálbér folyamatos emelésével ne lehessen kizsákmányolni, de, sajnos, ma inkább az a gátja a magyar munkaerőpiacnak, hogy a minimálbér magas, a közgazdászok körében erős konszenzus van ebben.

Új munkahelyek a "semmiből"?

Ha a minimálbér nem emelkedne, vagy akár csökkenne, az a ma minimálbéren dolgozók egy jelentős részét nem érintené, főként akkor, ha adminisztratív úton meg lenne határozva, hogy nem csökkenthető a bérük. Ebben az esetben viszont sok embernek lehetne újra munkát adni. Ebben a problémában nem segít a közfoglalkoztatási program.

Látható, hogy megpróbálja ezt a kormány piacosítani, hiszen államigazgatási körben már nagyon nehéz megfelelő mennyiségű munkát adni 100-120 ezer embernek, ugyanakkor ez még jobban ellehetetleníti a minimálbéren dolgoztató, alacsony hozzáadott értéket előállító üzemeket, hiszen ők kénytelenek 100 ezer forintos bért kifizetni azért a munkáért, amit valahol máshol 47 ezer forint ellenében végez el egy közfoglalkoztatott.

Gesztusértékű változtatás

Barcza György közgazdász szerint a munkavállalói oldalt nem lehet változatlanul hagyott minimálbérrel megnyugtatni, ezért a munkáltatóknak legalább egy gesztusértékű változtatást szükséges lenne végrehajtani. Ennél többre viszont nincs lehetőség. Az is át kellene gondolni, hogy ezt a központi minimálbér-rendszert mennyire érdemes fenntartani. Ez a rendszer már összekuszálódott, gondoljunk a szakmai minimálbérre - emlékeztetett.

A versenyképesség javítása megkövetelné, hogy elismerjük: a munkaerőpiacnak eltérő szegmensei vannak, és ezekhez más-más bér tartozik. Ennek egyik lehetősége lenne egy rugalmasabb megoldás a minimálbér esetében. "Ebben nem látok aktív kormányzati szándékot, és azt gondolom, hogy a ciklus hátralévő részében itt nem lesz jelentős változás" - tette hozzá Barcza. A minimálbér rendszere Madár István szerint is túlszabályozott.

A teljes Aréna itt hallgatható meg.