"Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni" - fogalmazott Matolcsy György, hozzátéve, hogy "ők mondjuk egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem". Elmondta: egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire veti ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket. A foglalkoztatás bővítésének finanszírozásába be kell vonni a pénzügyi szektort - jelezte a miniszter.

A képviselők Matolcsy György felszólalása után a kormány foglalkoztatáspolitikájának utóbbi évét értékelték, és kérdezték a tárcavezetőt.

Gúr Nándor (MSZP) elmondta: Magyarországnak valóban érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, és ne legyenek regisztrált álláskeresők, de az elmúlt két év intézkedései szerinte nem ezt segítették elő. Kiemelte: Matolcsy György a bizottság előtt nem szólt arról, hogy a csökkenő államadósság "nagyjából 3000 milliárd forint elkobzott pénz részbeni felhasználása". Hozzátette: az álláskeresési járadék folyósítási idejének jelentős csökkentése kiszolgáltatottá teszi az álláskeresőket, mert az átlagos álláskeresési idő 18 hónap.

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint az ipari termelés fellendülését és a beruházásokat kellene ösztönözni, mert ez teremt új munkahelyeket. Egyed Zsolt (Jobbik) úgy vélekedett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még rosszabb a helyzet, aki csak tehette (képzettek, mobilak) már elköltöztek, arra még nem adott alternatívát a kormány, hogy az ott maradt, képzetlen tömeggel mit kezdjenek.

Kontur Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy az előző kormány "csukott szemmel" írta alá az IMF megállapodást, míg a mostani kormány gazdaságpolitikája sikeresen talpra állította az országot, és segített abban, hogy Magyarország ne jusson Görögország sorsára. Hozzátette: a Start-munka program fontos eredményeket hozott azokban a térségekben, ahol nem volt munkalehetőség. Hasonlóan vélekedett Spaller Endre (KDNP) is, aki szerint a közfoglalkoztatottak hasznos munkát végeznek, ezért a KDNP támogatja a munkahelyvédelmi akciótervet, mert azon, munkavállalási szempontból hátrányos helyzetű rétegeknek segít, akik nehezebben találnak munkát.

Kara Ákos (Fidesz) szerint helyes az az irány, amelybe a kormány foglalkoztatáspolitikája elindult, és egy reagáló, aktív foglalkoztatáspolitika hosszú távon is meghozza a sikert.

Széll Bernadett (LMP) hangsúlyozta: az idei első fél évben 21.400-zal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában, és még a versenyszférában, a cégeknél jelentős létszámleépítés volt, a közmunkások száma megtöbbszöröződött. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkások sok olyan támogatást nem kapnak meg, amelyet regisztrált álláskeresőként megkapnának, ez pedig hátráltatja az elsődleges munkaerő-piacra való visszatérésüket.

Matolcsy György válaszában kiemelte: állami segítség nélkül a magánszektor nem teremt munkahelyeket. Kifejtette: elfogadhatatlan, hogy 18 hónapos az átlagos munkanélküliségi idő, ugyanakkor csak 3 hónapig van szükség az álláskeresési járadék folyósítására, mert utána ott a közmunka lehetősége. A kormány tartja magát "a segély helyett munka"-elvhez. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok hitelből adtak segélyt, az államadósság jelentősen megnőtt, 240 ezer munkahely pedig elveszett, és kétszeresére nőtt a munkanélküliség.

2013 Magyarországon a növekedés éve lesz egy átmeneti visszaesés után - hangsúlyozta Matolcsy György. A hátrányos helyzetű térségekről elmondta: azokat valóban segíteni kell, a munkahelyvédelmi akciótervet ki is kell esetleg egészíteni úgy, hogy vállalkozói zónákon keresztül segítsék a hátrányos területeket.

Kiemelte: az utóbbi két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában is alakultak új munkahelyek, és amint visszatér a gazdasági növekedés, a versenyszférában tovább bővül az új álláshelyek száma. Matolcsy György úgy vélekedett, hogy a közmunkaprogramok egyértelműen sikeresek, immár nem "lapátot támasztanak" dolgozók mint az a korábbi programokban néha előfordult, hanem értékteremtő munkát végeznek. Jelenleg az infrastrukturális munkák vannak többségben, de mezőgazdaságba, a turizmusba, és az építőiparba is "bemerészkednek" a közmunkával.

Matolcsy György az ülésen szólt arról is, hogy a következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. Kifejtette: a kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.