Az egyik legjobb lehetőség a tagországoknak, hogy sokkal jobban támaszkodjanak a városaikra és az önkormányzatokra, hogy anyagi megoldást adjanak a jelenlegi pénzügyi válságra. Helyi szinten a fenntartható energia a kiút a válságból. Néhány épület energiafelhasználásának csökkentésével, a tömegközlekedés finanszírozásával a cégautók számának csökkentése mellett, vagy a középületek, de akár a lakóházak felújításával is helyi munkahelyeket teremtenek, ez megoldást, kiutat jelent a válságból.

Ugyanakkor javul az emberek életminősége, először is azzal, hogy csökken a villanyszámla, és azzal, hogy zöldebb környezet alakulhat ki a kerékpárutak, parkok létesítésével. A fenntartható energia helyi szinten illeszkedik az Európai Energiavárosok Szövetségének elképzeléseibe, ami az alacsony energiafelhasználású városokról, és a lakók jobb életminőségéről szól. Az alacsony energiafelhasználásra vonatkozó koncepció, amire gondolunk, tovább megy az energiatakarékos izzók használatán, vagy az alacsony energiafelhasználású épületek építésén. Rendszerszinten kell gondolkodni, ami a város szintjét jelenti. Ez társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági előnyt is jelent.

Számos megoldást említett, ami jelentős beruházást igényel. Mennyire drágák ezek a módszerek, hiszen több ország is már az anyagi lehetőségeinek végén jár?

Amikor energiahatékonyságról, vagy energia-megtakarításról beszélünk, arra gondolunk, hogy az önkormányzatok saját költségvetésükből kinevezhetnek egy energia menedzsert, így átfogó képünk lehetne az adott város költségvetésének energetikai kiadásokra fordított részéről. Az összegtől biztosan megijednének. Viszont a fogyasztók bevonásával számos egyszerű intézkedés van, amelyeken keresztül jelentősen csökkenteni lehetne az energiafelhasználást. Például most itt vagyunk az Európai Parlament épületében, égnek a lámpák, be van kapcsolva a projektor. Ezek olyan dolgok, amiken könnyen lehetne változtatni, ha változna a lakosság viselkedése. De számos más apró intézkedést említhetünk az önkormányzatok számára, hogy csökkentsék az energiafelhasználásukat.

Azt mondom, hogy ne úgy tekintsünk az energiahatékonyságra, mint költségre, vagy befektetésre. Vannak olyan lehetőségek, amelyek olyan könnyen elérhetőek, mint a fán az alacsonyan lévő gyümölcsök, és teljesen ingyen vannak. És azután természetesen, azért, hogy a híres 20 százalékos energiacsökkentési direktívát elérjék 2020-ra, szükség van nagyberuházásokra. Ekkor kell új finanszírozási megoldásokat találnunk - az Európai Uniónak, és a tagországoknak, együtt a városokkal és az önkormányzatokkal.

Úgy gondolom, számos jó példa van, úgy mint az ELENA, a Fenntartható energiát támogató program; vagy az Európai Energiahatékonysági Alap, amelyek segíthetnek az ilyen típusú finanszírozási kérdésekben. Amire szükség van, az a városok, a városvezetések és a tagországok figyelmének felhívása ezekre a lehetőségekre, de ugyanakkor be kell vonni a magánszektort is.

Milyen segítséget vehetnek igénybe az önkormányzatok?

A magánszektornak van meg a kapacitása arra, hogy az önkormányzatok része energiahatékonysági projekteket hajtson végre, úgynevezett energia működtetési szerződéseken keresztül. Energiaszolgáltatói cégeket hozhatnak létre, amik nem áramot, hanem szolgáltatásokat adnak el a városoknak, és a befektetéseikből így az önkormányzatok is profitálnak. Például a városok ezekre a cégekre hagyják az iskolák üzemeltetését, és a cégek azokból az energiahatékonysági beruházásokból profitálnak, amiket ők maguk tesznek meg.

Az említett források mellett sokkal jobban kell támaszkodni a kohéziós alapokra. Tudom, hogy Magyarország például nem hívta le az összes energetikára fordítható forrást az európai regionális fejlesztési alapból. Ezt pedig mielőbb meg kellene tenni, még a következő periódus előtt. Tudom, hogy a program elérhető Magyarországon, és ez egy jó tapasztalat, de ezt el kell terjeszteni a többi országban is.