A tervezet hatálya a Magyarországon gyártott és forgalomba hozott termékekre terjed ki, és várhatóan szeptembertől kell majd alkalmazni, előírásai nem vonatkoznak a régiségekre és az olyan termékekre, amelyeket használat előtt meg kell javítani.

A tervezet kimondja, hogy a CE jelölés csak akkor helyezhető el a terméken, ha a gyártó előtte kiállítja az uniós megfelelőségi nyilatkozatot. Ha a piacfelügyeleti hatóság kéri ezt a nyilatkozatot, akkor a gyártónak azt 8 napon belül meg kell küldenie neki.

A piacfelügyeleti hatóság mintát vehet a termékből, azt laboratóriumban megvizsgáltathatja, és jogosult belépni az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére. Ha a termék széles körben, fokozottan veszélyeztet, akkor e tényt a felügyelet a sajtóban is közzéteszi.

Jogsértés esetén a piacfelügyeleti hatóság alap esetben 15 ezertől 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A javaslat hangsúlyozza a visszatartó erőt, és azt, hogy súlyosbító körülmény a 3 éven belüli újbóli jogsértés.

A piacfelügyeleti hatóság mindig bírságol, ha a jogsértés a fogyasztók testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti. Ekkor a bírság összege 15 ezertől 2 milliárd forintig terjedhet.

A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírság után a jegybanki alapkamat kétszerese a fizetendő kamat.

A fogyasztóvédelmi törvény jelenlegi előírása a bírság összegét attól teszik függővé, hogy az érintett vállalkozás a számviteli törvény hatálya alá tartozik, vagy pedig azon kívül áll. Az első esetben a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásnál a bírság az éves nettó árbevételének 5 százalékáig terjedhet, de nem lehet több 100 millió forintnál. A fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a bírság felső határa 2 milliárd forint.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozások bírsága jelenleg legfeljebb 500 ezer forint lehet. A fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető esetben viszont elérheti az 5 millió forintot.

Az új szabályok szerint a piacfelügyeleti hatóságok tárgyalással, és anélkül is bírságolhatnak. Az utóbbi esetben a megbírságolt kérheti tárgyalás megtartását, és annak eredményeként a hatóság módosíthatja - esetleg vissza is vonhatja - a határozatát.

A veszélyes, és forgalomba nem hozható termékek bekerülnek a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerbe (KPIR). Az ezt működtető - nem nevesített - hatóság vesz részt az Európai Termékbiztonsági Hálózatban, és azon keresztül kapcsolódik a KPIR a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX).