A McKinsey anyaga szerint az előttünk álló években az olaj árfolyama a 125-175 dolláros magasságokban mozoghat, sőt egy lendületesebb világgazdasági növekedés, vagy hirtelen és nem várt kínálati kiesés ennél is magasabb szintekre hajthatja az árat.

Idővel, tartósan magas árfolyam mellett persze egyre erősebb versenyt támasztanak majd az olajat helyettesítő alternatívák, azonban ahhoz idő kell, hogy azok ütőképesen befolyásolhassák az olaj iránti keresletet. Amennyiben tehát a világgazdasági növekedés kitart, sor kerülhet két-három olyan évre, mely tartósan magas, a jelenlegi 110 dollárt érdemben meghaladó olajárat eredményez.

A McKinsey mellett az utóbbi hetekben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy a kellőnél alacsonyabb ütemű olajipari beruházások az ár jelentős emelkedését válthatják ki. Az IEA számításai szerint ahhoz, hogy a kínálat lépést tartson a kereslet növekedésével, éves szinten 100 milliárd dollárt kellene beruházásokra költeni az olajiparban. Amennyiben ennek az összegnek csak a harmadát költik el, az olaj ára 150 dollárig emelkedhet.

Mivel a kínálati oldalon ütőképes tartalékokkal elsősorban a közel-keleti térség rendelkezik, a kitermelés növekedésének 90 százalékát is ebből a mostanra politikailag is instabilnak mondható régióból kell várni. Az utóbbi időszak eseményeit (a közel-keleti kormányellenes tüntetésektől kezdve az ismét felerősödő iráni atomprogram miatti feszültségekig) látva jelentős kockázatok lengik körül a kitermelési célok teljesülését.

Amellett, hogy a tartósan magas szintre emelkedő olajár a világgazdasági növekedést gáncsolja, a lakosság közvetlen módon és lényegében azonnal érezni fogja annak negatív hatásait, az üzemanyagárak jelentős emelkedésén keresztül. Bár Európában a magas (az ár felét kitevő) adótartalom miatt az olaj árfolyamának emelkedése csak tompítottan jelentkezik a benzin és gázolaj árában, a magyar autósok még így is több tíz forintos áremeléssel szembesülnének a kutakon.

Amennyiben az olaj árfolyama a jelenlegi hordónkénti 110 dolláros szintről 150 dollárig emelkedne, az a 230 forint/dolláros árfolyam változatlanságát feltételezve literenként hozzávetőlegesen 456 forintos benzin és 511 forintos gázolaj árat jelentene. Ez nem kevesebb, mint literenként 59 (benzin esetében), valamint 79 (gázolaj esetében) forintos áremelkedést jelentene a kutakon.

Mivel január elsejétől a 25 százalékos, üzemanyagokat is érintő áfa-kulcs 27 százalékra emelkedik, érdemes elkészíteni a kalkulációt már ezen ismert feltétel mellett. A korábbi kalkulációhoz képest literenként hozzávetőlegesen 8 forinttal magasabb üzemanyagárakat kapunk, vagyis a gázolaj esetében a literenkénti átlagár közel 520 forintra adódna. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a drágább kutakon 550 forint közeli árakkal találkozhatnának az autósok.

Mivel az üzemanyagárak alakulását meghatározó egyik legfontosabb tényező az olaj árfolyama, annak jelentős áremelkedése a kutakon is azonnal érezhetővé válna. Márpedig egyes szakemberek az olaj árának jelentős emelkedését is elképzelhetőnek tartják, ami az utóbbi években látott trendszerű üzemanyagár emelkedés folytatódását vonná magával.