A veszteség fő oka az, hogy a pályavasút indokolt költségeit a központi költségvetés nem fedezte teljes mértékben - hangsúlyozta a pénzügyi igazgató.

A közölt 2009. évi 53,88 milliárd forint veszteségből kiszűrve egy korábbi vitatott áfa visszatérítés 20 milliárd forint közeli összegét, a bázisidőszak vesztesége az eredménykimutatás szerint 33,93 milliárd forint volt.

A nem konszolidált árbevétel 5,3 százalékkal 170,43 milliárd forintra csökkent. Üzemi szinten a veszteség 40,74 milliárd forintról 26,7 milliárd forintra esett vissza. Petrilla György fontos gazdálkodási eredménynek nevezte, hogy a nem konszolidált 221,867 milliárd forint hitel 38,8 százaléka a működési kölcsön, a többi beruházási. Az arányok 2006-ban még azt mutatták, hogy a hitelek nagy része, 61,1 százaléka a működést finanszírozta.

A MÁV csoport auditált, de még jóvá nem hagyott 2010. évi konszolidált vesztesége 32 milliárd forint - válaszolta az MTI kérdésére a pénzügyi igazgató - hozzáfűzve, hogy a csoport meghatározó cége a MÁV Zrt.

Az idei évre még nincs jóváhagyott költségvetés, mert olyan események várhatók, amelyek azt jelentősen befolyásolják - utalt Petrilla György a MÁV hiteleinek konszolidációjára és a közösségi közlekedést érintő más változásokra. Ha a pályavasút megkapja az indokolt költségek megtérítését, akkor az idei számok jobbak lehetnek a tavalyinál - fűzte hozzá.

A pénzügyi igazgató a jegyárak emelését firtató újságírói kérdésre azt mondta: "folyik a munka". Hangsúlyozta: "minőségi javulást szeretnének minél több utas vissza csábításával, annak pedig nem az áremelés az útja". Lantos Csaba, a MÁV igazgatósági tagja nemrégiben egy nyilvános konferencián egyébként azt javasolta, hogy a kormány gondolja meg a jegyárak csökkentését, mert ezzel lehetne utasokat vonzani.

A MÁV csoport gazdálkodásáról szólva Petrilla György hangsúlyozta, hogy a bevételek mindössze 10-12 százalékára van hatása a menedzsmentnek, 90 százalék ugyanis a közszolgáltatással, ennek nyomán pedig az indokolt költségek megtérítésével függ össze. A személyszállításban a térítés már nagyjából fedezi a költségeket, de a pályavasúton nem és nincs forrás a beruházásokra sem.

A magánnyugdíj-pénztári vagyon átadásából a MÁV adósságának tervezett 300 milliárd forintos konszolidációja azt jelenti, hogy a 270 milliárd forint működési és beruházási hitelek, illetve az ezeket terhelő évi 9 milliárd forint kamatfizetéstől "szabadul meg" a vasúttársaság. A pénzügyi igazgató megjegyezte, hogy a kamatfeltételek egyébként a piacinál jobbak. A hitelek 64 százalékán van állam garancia.

A MÁV likviditása jó, stabil, amit mutat az is, hogy a működési hitelállomány folyamatosan csökken. A gazdálkodás akkor lehet majd nullszaldós, ha a pályavasút költségeit is teljes egészében fedezi a központi költségvetés. Forrásbevonás a pályavasút fejlesztéséhez elsősorban banki kölcsön lehet.

A csoport tevékenységéről szólva a pénzügyi igazgató elmondta, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan csökkentek a személyszállítás mutatói. Az utasok száma 1,7 százalékkal 137,6 millióra, az utaskilométer 7,94 milliárdról 7,55 milliárdra, az ülőhely-kilométer pedig 22,64 milliárdról 21,69 milliárdra esett vissza. Magyarországon az utasok 15 százaléka vasúton utazik, szemben a nemzetközi tapasztalatok 8-9 százalékos arányával - jegyezte meg Petrilla György. Hozzáette: ott 6-7 százalékról emelkedett az utasok száma. Középtávon arra számít a MÁV, hogy a vasúton utazók aránya ismét eléri majd a 15 százalékot.

A teherszállításban némi javulás mutatkozik. Az elmúlt évben már 5,8 százalékkal 15,11 millióra emelkedett a pályavasúti tehervonat-kilométer, míg a válság ideje alatt 30 százalékkal esett vissza.