A szakértő az után nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében egy az EU bővítéséről tartott workshopon vett részt. A TNS Hoffmann az Eurobarométer-jelentéseket készítő TNS-csoport magyarországi részlege.

Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását többi között a bővítéssel, az egészségüggyel, a szociális helyzettel, a környezetvédelemmel és az euróval kapcsolatban.

Duránszkai Gábor kifejtette: 2003 őszétől folyamatosan kedvezőtlen volt az EU megítélése Magyarországon, ez a trend 2009-ben változott meg, és azóta is tart. A változást a gazdasági válság jelentette, amikor a magyarok - EU-tagként - úgy érezték "nincsenek teljesen magukra hagyva". Az emberek ma már úgy látják - mondta -, hogy az ország az unió nélkül nehezebben boldogulna.

Emellett általában a választások is kedvezően befolyásolják az EU megítélést, mert az emberek alapvetően bizakodóbbak, optimistábbak - vélekedett.

A soros elnökség is növelte az EU iránti bizalmat a szakértő szerint, holott - mint rámutatott - ez nem feltétlenül tapasztalható minden, a posztot betöltő tagállamban. Az elnökség elején ugyan fokozott figyelem irányult az unióból Magyarországra a médiatörvény miatt, de emiatt az emberek nem fordultak Brüsszel ellen, mivel a jogszabálynak az országban is eltérő volt a megítélése - emlékeztetett.

Magyarország az unió bővítésének legnagyobb támogatói között van, különösen azoknak az országoknak a felvételét támogatja, amelyekhez "személyes élmények" fűződnek - mondta Duránszkai Gábor, példaként említve Romániát, Horvátországot és Szerbiát.

Albánia vagy Koszovó esetében azonban már nem figyelhető meg, hogy a magyarok a többi tagállamnál nagyobb mértékben állnának ki a csatlakozás mellett, mivel ezeket az országokat kevésbé érzik közel magukhoz - fűzte hozzá.