Infostart.hu
eur:
359.63
usd:
313.63
bux:
141671.92
2026. július 16. csütörtök Valter

Miért titkolja az adóhatóság, mennyi lenne a különadó?

Nyilvánosságra kellene hoznia az adóhatóságnak, hogy a munkáltatói adatszolgáltatás alapján hány magánszemélynek, és mennyi különadót kellene fizetnie. Ezek közérdekű adatok, nem sértenek adótitkot - hangsúlyozta Jóri András adatvédelmi ombudsman a Pénzcentrum.hu kérdéseire küldött válaszlevelében. Az adóhatóság viszont nem közli az adatokat, és ezzel törvényt sért.

A különadóról szóló törvény szerint a kifizetőknek 2011. március 31-ig adatot kellett szolgáltatniuk a 2005-2010 közötti időszakra az érintett magánszemélyekről és a nekik kifizetett juttatásokról évenkénti bontásban. Vagyis az adóhatóságnak rendelkezésére állnak az érintettek számára, illetve a várható adóbevétel nagyságára vonatkozó adatok - szögezte le a Pénzcentrum.hu kérdésére az adatvédelmi biztos. Hangsúlyozta, hogy konkrét beadvány hiányában csak tájékoztatásról, nem hivatalos álláspontról van szó.

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében (53. § (4) bek.) nem minősül adótitoknak az az adat, amely az adóalannyal nem hozható összefüggésbe. Az tehát, hogy hány adózónak, és mekkora adóalap után kellett volna megfizetnie a különadót, egyrészről nem adótitok, másrészről pedig nem is személyes adat, hiszen nincs "személyes jellege". Továbbá, mivel közfeladatot ellátó szerv kezelésében van, ez az adat közérdekűnek minősül - állapította meg az ombudsman.

Jóri András emlékeztet: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselője már hozott nyilvánosságra e körbe tartozó adatot, amikor közölte, hogy május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizetett meg 481 magánszemély. Nincs tehát akadálya annak, hogy mind az érintett adózók számára, mind pedig a kérdéses adó alapjára, valamint az adó várt összegére vonatkozóan összesített adatot hozzanak nyilvánosságra.

Eltitkolja az információkat az adóhatóság

Az adóhatóság azonban hallgat, és hétpecsétes titokként őrzi az említett adatokat.

A közérdekű információk a NAV rendelkezésére állnak, mivel a munkáltatóknak éves bontásban kellett elküldeniük az adatokat. Nem lehet arra sem hivatkozni, hogy az adatok aktualitásukat vesztették.

Angyal József okleveles adószakértő úgy véli, azért titkolózik az adóhatóság, mert a költségvetésben betervezett egy milliárd forintnak a többszörösét kívánta beszedni a kormány ebből az adóból. Becslése szerint több tízmilliárd forintra rúghat ennek az összege.

Megsemmisíteni, illetve zárolni kellene a munkáltatói igazolásokat

Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozó különadó-fizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ezekre az évekre vonatkozó munkáltatói adatszolgáltatásnak tulajdonképpen nem volt jogalapja. "Mindazok esetében, akik még nem vallották be, és nem fizették meg a különadót, a munkáltatói igazolások további kezelésének nem látom alapját" - válaszolta az ombudsman arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán meg kell-e semmisíteni a beküldött munkáltatói igazolásokat, amelyekből kiderül, ki, mennyi végkielégítést kapott az elmúlt öt évben.

Azokra vonatkozóan viszont nem szabad megsemmisíteni a munkáltatói igazolásokat, akik már benyújtották a bevallásukat az érintett időszakra, és megfizették a különadót. Esetükben ugyanis meg kell őrizni a bizonylatokat, amire az adóbevallás alapul. Ebben az esetben is indokolt zárolni a dokumentumokat, hogy más célokra ne lehessen azokat felhasználni - hangsúlyozta Jóri András.

Az adóhatóság ebben a kérdésben is egy későbbi időpontban ígért tájékoztatást.

Használhatatlan adatokat kért a kifizetőktől a NAV

Angyal József szerint hiába a legújabb törvénymódosítás, nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. Az adóhatóság ugyanis az adatszolgáltatási lapokon a fizetendő különadó alapját kérte be a munkáltatóktól. Ez több szempontból is problémát jelent.

Egyrészt egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt. A különadó alapja helyett részletes adatokat kellett volna kérni a munkáltatóktól arról, hogy az elbocsátással összefüggésben milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak.

Ennek különösen megnőtt a jelentősége az új törvénymódosítás nyomán, miszerint a 2010-ben megszerzett, elbocsátáskor kapott jövedelmeket továbbra is 98 százalékos adó sújtja. Nem tudják meghatározni az adóalapjukat azok, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 200-ben megkezdték letölteni a felmondási idejüket.

Angyal József szerint új adatszolgáltatást kellene előírni, amelyben évekre le kellene bontani a különadó alapját képező jövedelmeket. Ekkor viszont már nem lehetne betartani a május 20-ai bevallási határidőt.

Az adószakértő azt tanácsolja: senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket. Úgy véli, hogy erre hivatkozva egy esetleges későbbi bírósági eljárásban nyert ügyük van az érintett magánszemélyeknek.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×