Tavaly összesen 20.823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek 17.353-as száma, 39 százalékos csökkenést jelent. Legutóbb az 1990-es évek végén volt ennyire alacsony az új lakásépítések száma, miközben az új lakásépítési engedélyek kiadása olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa.

A befejezett építkezések száma hasonló mértékben csökkent, mint 2010 egészében, a kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont még a tavalyinál is nagyobb arányú volt (tavaly 39, most 51 százalékkal csökkent).

2011 első negyedévében a kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább nőtt, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 első negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítésekétől. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre.

A KSH közlése szerint a lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép-Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező, 35 százalékos csökkenés következett be, a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban, 53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés.

Az új lakásépítési engedélyek száma jelentősen, 76 százalékkal esett vissza Budapesten, ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen, ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak 13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik, hogy Budapest tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű, 51 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben 13 százalékos.

Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások felét - ugyancsak hasonlóan a korábbi időszakhoz - értékesítési céllal, 48 százalékát saját használatra, két százalékát bérbeadásra építették. Jogi személyiségű gazdasági társaságok építették a használatba vett lakások 59, egyéni vállalkozások a 25 százalékát, kilenc százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el.

Az új lakóépületben létesült lakások közül családi házban 45, többszintes, többlakásos épületben 47 és lakóparkban 3 százalék épült. Az előző év első negyedévében az új lakóparki épületek részesedése még 10 százalék feletti volt. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter volt, lényegében ugyanannyi, mint 2010 első negyedévében.

2011 első negyedévében 316 lakás szűnt meg, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (48 százalék).

A vizsgált időszakban 98 üdülőegységet építettek, és 84 üdülőépületben 87 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 57, az engedélyezetteké 46 százalékkal esett vissza a tavalyi év első három hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel nagyobb.

A kiadott új építési engedélyek alapján 1.386 lakóépület és 847 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 16, a nem lakóépületeknél 23 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 33, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 29, az ipari épületekre kiadott engedélyeké pedig két százalékkal csökkent.