Infostart.hu
eur:
377.4
usd:
318.08
bux:
129360.88
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex

"Litvánia nagyon gyorsan reagált a gazdasági válságra"

2014-ben csatlakozhat Litvánia az eurozónához - mondta az InfoRádiónak a balti ország pénzügyminisztere. Ingrida Simonyté szerint Litvánia nagyon gyorsan, már 2008 végén tudott reagálni a gazdasági válságra. Ennek köszönhető, hogy most egyedülállóan jó helyzetben van az ország.

 Litvánia ma egyedülállóan jó helyzetben van. Mi a receptjük a válságkezelésre?

A világgazdasági válság duplán sokkolta Litvániát. Mind a belső igényeket, mind az exportot tekintve. De amint a globális nyomás enyhült, az exportunk nagyon beindult. Ez ellent is mond annak a vélekedésnek, hogy a balti ország versenyképessége leromlott a válság kitörésekor. Persze, sok ágazat nálunk is visszaesett, de a kulcsiparágak fejlődni tudtak. Tehát exportvezérelt volt a kilábalásunk, miközben azért maradtak előttünk kihívások: például a belső fogyasztás ösztönzése.


A balti országok jobban megszenvedték a válságot, mint a közép-európai államok?

Mindenki más helyzetben volt. A lengyelek például nagyon jól vészelték át a krízist, hiszen nagy ország, és nagy maradt a belső fogyasztás is. Mi túl kicsik vagyunk ehhez, túl nyitottak, és túlságosan kiszolgáltatottak a világkereskedelemnek. Tehát nekünk is saját kihívásokat kellett keresnünk, teljesen másokat, mint Lengyelország vagy Magyarország.

Említette az előadásában, hogy a válság kitörésekor Litvánia egyedülállóan csökkenteni tudta a kiadásokat, és adókat emelt. Ez egy ennyire egyedülálló megoldás volt? Mások nem ezt csinálták?
Igen, de abban különbség volt, hogy mi ezt már 2008-ban megcsináltuk. De ne gondolják, hogy ez azért van, mert mi nagyon okosak meg előrelátóak vagyunk. Pusztán arról van szó, hogy a nemzetközi pénzpiacok nagyon gyorsan reagáltak, a kockázati kamatfelárunk addig sosem látott mértékig nőtt. Ez ellen tennünk kellett, hiszen tudtuk, hogy az államháztartási hiányunk 15-16%-osra is emelkedhet. Azt nem tudtuk volna finanszírozni. Ezért döntöttünk gyorsan.

2007-ben Litvánia majdnem csatlakozni tudott az eurozónához, az infláció azonban nem tudott tartósan alacsony lenni. Most mik a terveik?
Igen, akkor az infláció volt a baj. Most a hiány miatt van csúszás. A kormány úgy tervezi, hogy 2012-re 3 százalék alá csökkenti a deficit mértékét. Ha tartani tudjuk ezt, márpedig muszáj lesz, 2014-ben vehetjük át a közös európai fizetőeszközt. Egyébként technikailag már most is az eurozónában vagyunk, a nemzeti valutánkat ugyanis rögzítettük az euróhoz. Tehát a negatív hatások már most is érnek minket, de formálisan még nem euróval fizetünk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Irán nyilvánosságra hozta, mit lépne, ha az Egyesült Államok háborút indítana ellene. Teherán rakétazáporokat, proxyhaderők bevetését, kibertámadásokat, valamint a Hormuzi-szoros lezárását, azaz a globális olajszállítások megzavarását ígéri. A szoroson halad át a világ olaj- és LNG-termelésének a 20 százaléka, ugyanakkor ennek akadályozását nem véletlenül nem lépte még meg soha Teherán – mondta az InfoRádióban Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Történelmi lépés Európában: gigaberuházással indult el az a techprojekt, ami mindent megváltoztathat

Történelmi lépés Európában: gigaberuházással indult el az a techprojekt, ami mindent megváltoztathat

Az Európai Unió elindította eddigi legnagyobb félvezető-kísérleti üzemét, a NanoIC-t az IMEC leuveni központjában. A 2,5 milliárd eurós beruházás a következő generációs, két nanométer alatti chiptechnológiák fejlesztését gyorsítja, amelyek kulcsfontosságúak a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek, az egészségügy és a 6G-hálózatok számára - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×