Madár istván emlékezetett arra, hogy több hónapnyi kamatcsökkentési ciklus után szünetel ez a tendencia, hiszen ez már a második alkalom lesz, hogy úgy dönt a testület,:nem lazítja tovább a monetáris kondíciókat.

Az elemző szerint a nemzetközi gazdasági környezetben sem javulás, sem romlás nem volt megfigyelhető az utóbbi időben. Ez azt jelenti, tette hozzá, hogy továbbra is jellemző az az óvatosság, ami az európai gazdaságokat jellemzi, különösen az adósságaik és költségvetésük állapota miatt.

Madár István megjegyezte: a tanács döntésének külső oka, hogy némi erősödést tapasztalhattunk ugyan a eurónál a dollárral szemben, de a májusban beköszöntött negatív hangulat egyelőre nem változott.

Az alapkamat változatlanul hagyásának belső okaként pedig az elemző azt hozta fel, hogy az infláció a várakozásoknak megfelelően alakul, azonban a fölfelé mutató kockázatok megmaradtak, így további lazításra nincs indoka testületnek.

A piac azt várja a kormánytól, hogy bizonyítsa be: az intézkedéseivel valóban a hiánycél fenntartására törekszik. Ha ezt sikerül elérnie a kabinetnek, akkor várható további enyhülés - szögezte le Madár István, aki szerint ez ügyben még akadnak kételyek a pénzpiacon.

Az elemző nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje a következő kamatcsökkentés idejét. Mint mondta: a mostani öt százalékos szint a piaccal kötött konszenzuson alapul, és idén valószínűleg legfeljebb még egyszer csökkenthet alapkamatot a Monetáris Tanács.

Ha jobb lesz a piaci hangulat, egyszeri kamatvágással akár öt százalék alá is mehet szint - vélekedett. Hozzátette azonban, hogy ha a hangulat nem javul, akár év végéig is befagyaszthatják a kamatszintet.