Először csak Németország érdeklődött a svájci számlaadatokat tartalmazó lopott CD-k iránt, mára azonban már több európai kormány, például az osztrák, a belga vagy a holland is jelezte, igényt tartana az adatokra. Mindez nem véletlen, két évvel ezelőtt már kirobbant egy hasonló botrány, akkor csupán arra a hírre, hogy Németország banki adatokat vásárol Lichtensteinből, 170 millió eurónyi többletbevétel folyt be a német államkasszába, hiszen sokan fizették be eltitkolt jövedelmeik után az adót önként - emlékeztetett a DLA Piper adószakértője.
Torma Levente szerint az ilyen adatokat kétféleképpen lehet kezelni: az első, hogy felhasználják azokat egy bizonyítási eljárás során, például az adóvizsgálat, vagy a fellebbezés utáni polgári eljárás alkalmával. Büntető eljárásnál az illegálisan szerzett adatok azonban már nem használhatók fel.
A magyar hatóság ilyen esetben valószínűleg a másik utat választaná: az adatok alapján célzott vizsgálatot rendelne el az azon szereplőknél, azaz egy vagyonosodási vizsgálat során derítene fényt a svájci számlákra. Ezt követően felvenné a kapcsolatot a svájci hatóságokkal információszerzés céljából.
Hanganyag: Kaputa Júlia