Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

KSH: tavaly 10 százalékkal csökkent a szálláshelyek bevétele

A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az előző évitől, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 10 százalékkal mérséklődött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A kereskedelmi szálláshelyek összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009-ben.

Tavaly 3,8 millió belföldi és 3,2 millió külföldi vendég összesen 18,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken.

A KSH adatai szerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10-10, a belföldi vendégek és éjszakák száma 7-7 százalékkal csökkent tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma.

A belföldi vendégforgalom kétharmadát fogadó szállodákban 8 százalékos visszaesés figyelhető meg az éjszakák számában 2008-hoz viszonyítva, a panzióknál 14 százalékos volt az elmaradás.

A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve kongresszusra érkezők együttes aránya 29 százalék volt. A szabadidejük eltöltése miatt utazók 12 százalékának elsődleges célja az egészségturizmus volt, ennek köszönhetően 2009-ben a szállodai vendégek több mint egynegyedét a gyógy- és wellness-szállodák fogadták.

Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el.

Tavaly a legnagyobb - 57 százalékos - kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál volt megfigyelhető meg, bár a KSH szerint a kapacitáskihasználtságuk 4 százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttől.

A Balaton mellett és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 8 és 11 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.

A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel - 2 százalékos infláció mellett - folyó áron 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14.944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt.

A turisztikai főidényben, vagyis júliusban a Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2.830 volt, kiadható férőhelyeinek száma 4 százalékkal maradt el az előző évitől, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férőhellyel bővült. Decemberben az idényszerűen működő szálláshelyek zárva tartása miatt ennél kisebb kapacitás állt rendelkezésre.

A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 25 ezer munkavállalót foglalkoztattak, amely 5 ezerrel volt kevesebb, mint a júliusban regisztrált érték.

Az üdülési csekkből a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelő összeget váltottak be, ami szakértői becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékű, és 2008-hoz képest 7 százalékos folyó áras növekményt mutatott.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×