A tartós befektetésből származó jövedelmeket a jelenlegi 20 százalékos mértékű, hozam után számított adó helyett csupán 10, illetve 0 százalékos adó terhelné a jövőben. A 10 százalékos adót abban az esetben kellene fizetni, ha a megtakarítás eléri a 25 ezer forintot, és legalább 3 évre szól befektetési szolgáltatónál vagy hitelintézetnél. A 0 százalék arra az esetre vonatkozna, amikor 5 éves lekötési konstrukciót választ az adózó magánszemély, vagy a hároméves lekötési periódus után meghosszabbítja megtakarításának futamidejét újabb két évvel, és az rendben ki is fut.

Ha viszont a magánszemély a 3 éves lekötési időszak vége előtt törné fel a megtakarítását, a fizetendő adó mértéke 25 százalékra ugrana. A harmadik év letelte után az 5 éves megtakarítások feltöréséért már nem a 25, hanem a kedvezőbb 10 százalékos kulccsal adóznának a megtakarítások - olvasható a törvényjavaslatban.

A javaslat meghatározza azon megtakarítások körét, amelyekre az új feltételek érvényesek lennének. Ezek: a kamatozó bankbetétben és takarékbetétben forintban elhelyezett megtakarítások, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekben forintban denominált eszközök és olyan forintban denominált pénzügyi eszközök, amelyek hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne (például állampapír, befektetési jegy).

A kedvező befektetői környezet kialakítása érdekében a PM kiterjesztené a jelenleg csak tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályokat a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. E szerint a jelenlegi 25 százalékos adó helyett, az ilyen ügyleteken elért nyereségek után a jövőben csupán 20 százalékos adót kellene fizetni, és lehetővé válnának az ügyleti eredmények adóéven belüli egymással szemben történő elszámolhatósága, illetve a veszteségek adóévek közötti elszámolhatósága.

A javaslat könnyítene a fejlesztési adókedvezmények igénybevételének feltételein is. 2010-től már a vállalkozások bérköltségre és létszámra tett vállalásait nem csupán a beruházás megkezdése előtti adóévhez lehetne viszonyítani, hanem a beruházás előtti három adóév átlagához is. Továbbá - a válságra való tekintettel - nem veszítené el a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogosultságát az a vállalkozás, amelyik az idén és jövőre nem képes teljesíteni a létszám vagy bérköltségre tett vállalásait, és ezekben az években nem veszi igénybe a megítélt adókedvezményeket. A felfüggesztés ideje nem számít bele az adókedvezmény 10 éves időtartamába.

A jelenleg még APEH engedélyhez kötött veszteségelhatárolás a jövő évtől az adminisztráció egyszerűsítése érdekében (a feltehetően nagyszámú beérkező kérelmek miatt) nem lenne engedélyköteles, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítási javaslatot. Az egyéni vállalkozókra is vonatkozó veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A módosító javaslat bezárná az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok adásvételében meglévő illetékfizetési kiskaput, ugyanis a módosítások életbelépését követően ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni azon cégeket is, amelyek csupán más társaságokon keresztül közvetve tulajdonolják az ingatlant. Ezeken kívül a javaslat tartalmaz több, az egyéni cég cégforma bevezetése miatt szükséges törvénymódosítási pontot is.