A Magyar Nemzet című lap keddi számában megjelent - Pelczné Gáll Ildikóra, a Fidesz országgyűlési képviselőjére hivatkozó - információk szerint az Európai Bizottság visszadobta a főváros és a kormány által benyújtott pályázati anyagot, mert abban egyebek mellett 1996-os forgalomszámlálási adatok szerepelnek, a hivatalos költség-haszon elemzés pedig megalapozatlan.

Dennis Abbott európai bizottsági szóvivő az MTI érdeklődésére elmondta: nagyon összetett projektről van szó, amely több, mint ötven szerződést érint. Az Európai Bizottság abból a szempontból vette górcső alá e szerződéseket, hogy azok összhangban állnak-e az EU-szabályokkal és hogy a projekt alkalmas-e uniós társtámogatásra.

Mint megjegyezte, a négyes metró becsült összköltsége 1,4 milliárd eurót tesz ki. A magyar hatóságok mintegy 900 millió euró társfinanszírozást kértek a kohéziós alapból.

A közlekedési programért felelős magyar hatóság "élénk párbeszédet folytat" az Európai Bizottsággal, és ez a partnerség nagyon hatékony - tette hozzá Abbott. Szerinte Brüsszel azon van, hogy a kérdésekre mielőbb megoldást találjanak, hiszen a pályázati kérelmet már tavaly augusztusban megkapta a Bizottság.

A brüsszeli testület - tájékoztatott a szóvivő - tud arról, hogy pénzügyi vita van a kivitelező és a budapesti önkormányzat között.

"Nem tudjuk felbecsülni, hogy e vitából milyen késlekedés fakadhat, illetve azt sem, hogy e vita milyen pótlólagos költségekkel járhat a projektre nézve" - fogalmazott Dennis Abbott.
Mint leszögezte, abban az esetben, ha a vita valószínűsíthetően hatással lesz a projekt fő jellemzőire, akkor a magyar irányító hatóságnak erről tájékoztatnia kell a brüsszeli bizottságot, és módosítania kell az EU-támogatást igénylő kérelmét. E módosított kérelmet aztán az Európai Bizottságnak újra pontról pontra jóvá kell hagynia.

Nem teljes sz összhang

Nevük mellőzését kérő, jól tájékozott brüsszeli források szerint a négyes metró projektjével kapcsolatos, több mint ötven szerződés közül néhány a jelek szerint nem áll teljes összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal: uniós megítélés szerint egyes esetekben átláthatóbb közbeszerzési eljárásra, például teljesen nyitott pályáztatásra lett volna szükség.

E források elképzelhetőnek tartják, hogy a magyar fél végül nem kíván hosszas jogi vitába bonyolódni, hanem lemond e néhány problémás szerződés uniós társfinanszírozásának igényléséről, de még ebben az esetben is hozzájuthat az eredetileg igényelt 900 millió euró nagy többségéhez. Az sem elképzelhetetlen, hogy más közlekedésfejlesztési projektekhez - e kieséssel arányos mértékben - több uniós társfinanszírozást kérnek a magyarok, így az ország nem szükségszerűen esik el forrásoktól.

A téma egyik ismerője úgy fogalmazott: Brüsszel nem visszatartani akarja a pénzt, hanem azt kívánja biztosítani, hogy annak felhasználása teljes mértékben összhangban álljon az uniós előírásokkal. Adatai szerint Magyarország, amely 2007 és 2013 között 25 milliárd euró regionális politikai célú támogatásra számíthat különböző uniós alapokból, előfinanszírozás keretében eddig 2,4 milliárd euróhoz jutott hozzá.