Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A csúcshoz képest 71 százalékot fog esni a BUX?

A csúcshoz képest 71 százalék - ennyit "szoktak" esni a tőzsdék azokban az országokban, ahol valutaválság van. A portfolio.hu szembesít a várható forgatókönyvvel: a 71 százalékból a BUX eddig 57 százalékos esést "teljesített".

Nem kell tartani a bankválságtól Magyarországon, a valutaválság valószínűsége ugyanakkor már nagyobb - mondta a mostani helyzetről Bokros Lajos. Az egykori pénzügyminiszter úgy vélte: nem csoda, hogy a forint nyomás alatt van, hiszen az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikája hiteltelen.

A oortfolio.hu utánajárt, hogy mit okoztak az elmúlt 20 évben a nagyobb fejlődő piaci valutaválságok az érintett országok tőzsdéin, és azt találta, hogy átlagosan 71 százalékos zuhanás következett be az előző csúcshoz képest. A BUX már közel jár ehhez a teljesítményhez, de ne feledjük: az a részvény, amelyik csúcsához képest esett 90 százalékot, tulajdonképpen esett 80 százalékot, és utána még lefeleződött...

Az 1990-es évek első nagy fejlődő piaci országválsága a mexikói válság, vagyis a peso válság volt, melyet a felelőtlen gazdaságpolitika váltott ki. Az 1994-es választási évre készülve a kormány erősen túlköltekezett, melyet pesoban kibocsátott, de dollárhoz indexált kötvényekkel finanszíroztak. Mindeközben a korrupció hihetetlen mértéket öltött az országban, ami fegyveres konfliktusokhoz, kvázi polgárháborúhoz vezetett.

A tőzsde a maximumáról 49 százalékot zuhant, de ezt követően a mélyponttól számítva alig egy éven belül újra történelmi csúcsot döntött.

Jönnek az oroszok...


Mire a fejlődő piaci befektetők kiheverték a mexikói válság hatásait, megérkezett az orosz válság. A kiváltó ok a gigantikus költségvetési hiány, a helytelen monetáris politika, a dollárhoz rögzített rubel árfolyam és a mérhetetlen korrupció volt, aminek egyvelege a tőzsdén a csúcsponthoz képest 93 százalékos zuhanást okozott. A felállás nagyon hosszú volt, az RTS indexnek 6 hosszú évébe telt, mire újra csúcsra küzdötte magát.

Az amerikai kontinens alig felejtette el a mexikói válságot, a világ pedig még az oroszt nyögte, amikor jött a következő: az ezredfordulón Argentínáért jött el a kaszás. A kiváltó ok természetesen itt is a felelőtlen gazdaságpolitika volt, az ország nem tudott megbirkózni a még a korábbi diktatórikus időkből örökölt hatalmas adóssággal, mivel görcsösen ragaszkodtak a fix árfolyamrendszerükhöz és a kormány folyamatosan túlköltekezett.

Az összeomlás miatt a tőzsde az 1998-ban elért csúcsáról négy éven keresztül szinte folyamatosan, összesen 72 százalékot zuhant, ám ezt követően a felállás gyors volt: a mélypontot követően körülbelül másfél éven belül újabb csúcsot döntött.

Szakadt zakó

A fenti három feltörekvő piaci országválságban a tőzsdeindexek átlagosan 71 százalékot estek. A BUX a 30.118 pontos csúcsához képest a pénteki zárásig már 57 százalékot zuhant, így már közel járunk a "válságteljesítményhez". Az összehasonlítás ugyanakkor ilyen megközelítésben csalóka, ugyanis ha a BUX is 71 százalékot esne a csúcsához képest, az a jelenlegi szintről még 35 százalékos szakadást jelentene.

Ne feledjük, hogy az a részvény, amelyik csúcsához képest esett 90 százalékot, az tulajdonképpen esett 80-at és utána még lefeleződött...

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×