Az infláció magas, a gazdaság növekedési üteme túlzottan lassú - többek között ezekkel a problémákkal is foglalkozik a Surányi Györggyel készített interjú, amelyet a Napi Gazdaság közölt. Surányi György a rendszerváltás után a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt 1990 és 1991 között, 1995-től 2001-ig pedig egy teljes ciklust töltött az MNB élén. Jelenleg a CIB anyabankjának, az Intesa Sanpaolonak a regionális vezetője.

A jegybank korábbi elnöke a magyar gazdaság jelenlegi problémáiról az interjúban elmondta: "Most fizetjük a 2001 eleje és 2006 közepe közötti tévelygés súlyos árát. A bajaink ellenére sem hiszem viszont, hogy világvége lenne Magyarországon."

Surányi nem hagyta szó nélkül az euró hazai bevezetésének egyre távolodó időpontját, illetve azt a tényt, hogy Szlovákia hamarosan csatlakozik az eurózónához. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "Magyarország tíz évvel ezelőtt lényegesen jobb helyzetben volt, de az euró gyors bevezetésének hiányánál sokkal fájdalmasabb a 2001 és 2006 között eltékozolt hat év." Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák csatlakozásnak személyesen nagyon örül, hiszen a második legnagyobb szlovák bank, a VUB elnöke is egyben.

Akadnak pozitívumok is

Surányi a gyengének tartott magyarországi növekedésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy "tíz év átlagában a magyar növekedési ütem nem különbözik érdemben a Visegrádi négyekétől. Különösen a tavalyi, de az idei növekedési ütem is messze elmarad a régiótól és a lehetőségektől, de ezt érdemes mélyebben is megvizsgálni."

Mint mondta, a magánszektor agráriumon kívüli szegmensének növekedése tavaly 4,7 százalék volt, ami "nem olyan rossz" érték. A növekedési ütem csökkenésének hátterében elsősorban az államháztartási kiadások jelentős mérséklődése nyomán bekövetkező GDP csökkenés áll - vélekedett Surányi. Utóbbi folyamat szerinte "nyilvánvalóan elkerülhetetlen és sajnos kívánatos volt".

Bizalmi válság

A költségvetési kiigazítás, ezen belül is a kiadási oldal megindult átalakítása, vagyis a létszámcsökkentés, a bérek befagyasztása, egyes intézmények bezárása, támogatások megvonása rövidtávon fékezi a növekedést - vont mérleget a szakember.

Surányi György szerint az alábbi területeken kedvezőtlen a helyzet: a foglalkoztatás szintje, a magán beruházások alakulása és a háztartások pénzügyi megtakarításai. Hozzátette, van még egy terület, ahol legalábbis vegyes lehet a megítélés: az államháztartás újraelosztása noha csökkent, de abszolút értékben még elviselhetetlenül magas.A kedvezőtlen jelenségek Surányi értelmezésében "egyrészt a korábbi évek súlyosan hibás gazdaságpolitikájának közvetlen következményei, másrészt a közvetve ennek nyomán kialakuló - ha van válság egyáltalán - bizalmi válságnak" az eredménye.

"A bizalom hiánya, a negatív várakozások önbeteljesítővé válhatnak még akkor is, ha folytatódik a költségvetés erőteljes konszolidációja, a külső egyensúly javulása és szerencsés esetben a növekedés is valahol 2,5 százalék körül lehet" - értékelt a korábbi jegybankelnök.

"Napi politikai kérdésekkel nincs okom foglalkozni"

Az interjúban szóba kerül, hogy a kisebbségi kormányzás sokak szerint óhatatlanul vagy előrehozott választásokhoz, vagy egy úgynevezett szakértői kormány létrehozásához vezethet majd.

Utóbbi esetben a lehetséges miniszterelnök-jelöltek között említik Simor András és Surányi György nevét is. Arra a kérdésre, hogy vannak-e miniszterelnöki ambíciói, Surányi az alábbiakat felelte: "Napi politikai kérdésekkel és/vagy pályakorrekcióval nincs okom foglalkozni. Az Intesa Sanpaolo regionális vezetőjeként és a Közgáz egyetemi tanáraként igen jól érzem magam."