A Coface előrejelzése szerint az év további részében sem várható lényeges javulás. Véleményük szerint a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítést, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipart érdemes fokozott figyelemmel kísérni, valamint kockázatos terület a fémfeldolgozás és az élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás is.

A Coface Hungary közleménye szerint csaknem 30 százalékkal emelkedett a végelszámolások száma. Ennek több oka is lehet: a végelszámolás egyszerűbb, mert a cég saját könyvelőjét vagy ügyvezetőjét is megbízhatja az eljárás lebonyolításával, nincs szükség külső szakértő bevonására.

Előszeretettel választják ezt az eljárást azért is, mert ha a cégnek adósságai vannak, a tulajdonosnak lehetősége van a cégvagyon kimentésére.

A felmérés szerint gyakori, hogy a hitelező figyelmét elkerüli az információ, hogy az adós végelszámolást indított maga ellen vagy csak akkor jut a tudomására, amikorra a vagyon eltűnt, és az eljárás átfordul felszámolásba. A felszámolási eljárások volumene 14 százalékkal nőtt.

Továbbra is rendkívül alacsony az "igazi csődeljárások" száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azok megmentésére irányulnak. A Coface szerint sajnálatos, hogy Magyarországon a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti.

A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években folyamatosan csökken. Az idei év első három hónapjában csak 2 ilyen eljárás indult Magyarországon, jóval kevesebb, mint 2007 első negyedévében.

Az idén az első negyedévben a legtöbb eljárást a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 32 százalékát, Szabolcsban pedig 11 százalékát indították.

A felmérés szerint a kockázatkezelési kérdésekben nem gondolkodnak előre a magyar vállalatok. Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája.

Sok cég azért nem lép fel időben partnerével szemben, mert fél attól, hogy ha ezt megteszi, nem kap a jövőben megrendelést, ami esetlegesen egzisztenciális gondokat okozhat. Megoldást kíván az is, hogy a vállalkozások túlnyomó többségénél nem alakultak ki a megfelelő követelésmenedzsment-szabályok, a követelések nyilvántartását, behajtását gyakran a cég vezetője, a pénzügyi vezető vagy éppen a könyvelő végzi.