Egyöntetű a vélekedés a monetáris tanács hétfői ülésének várható kimeneteléről. A Reuters elemzői felmérése szerint a megkérdezett 26 szakértő mindegyike arra számít, hogy marad a 7,5 százalékos alapkamat.

A szakértők szerint a szárnyaló élelmiszer- és energiaárak, valamint a béremelkedések miatti inflációs kockázatok óvatosságra kényszerítik a monetáris tanács tagjait. Ehhez társul még a nemzetközi piacok bizonytalansága, a recessziós félelem.

A statisztikai hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint az egyszeri jutalmak nélkül számított bruttó bérek novemberben 8,5 százalékkal nőttek a privát szférában, ami lassulást jelent az októberi 9,7 százalékról. Ez a keresleti oldali inflációs nyomás csökkenését is jelezheti, ugyanakkor még mindig sok a bizonytalanság a bérek oldalán.

A jegybanknak például szüksége lenne 2008 első hónapjainak béradataira ahhoz, hogy tisztábban lássa: teljesül-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott béremelési ajánlás.

Az éves infláció a legutóbbi adat szerint a múlt év utolsó hónapjában folytatta az emelkedést, a novemberi 7,1 százalékról 7,4 százalékra, ami tovább erősíti azt a vélekedést, hogy nem lesz kamatcsökkentés, ráadásul néhány elemző attól tart, hogy beragad az infláció ezen a szinten, főként a nemzetközi élelmiszerárak emelkedési trendje miatt.

Mivel az inflációs aggodalmak az elmúlt hónapban sem csökkentek, az elemzők tavaly decemberhez képest későbbre tolták az első kamatcsökkentésre vonatkozó előrejelzéseiket. Decemberben a többség még úgy vélte, ha januárban nem is, de az első negyedévben folytatódhat a monetáris lazítás.

A legújabb felmérésben azonban a többség már inkább a második negyedévet valószínűsíti. Az elemzők először adtak előrejelzést az államháztartás 2009. évi deficitjéről. Az Európai Unió ESA módszertana alapján számított hiány az elemzők szerint idén a GDP 4 százaléka lesz, tehát vélhetően teljesül idén a hiány további csökkentésének célja.

A deficitcsökkentés az új előrejelzések szerint a jövő évben lelassul: az elemzők konszenzusa 3,6 százalék, ami meghaladja a konvergenciaprogramban szereplő 3,2 százalékos célt.

A gazdasági növekedést illetően ugyanakkor nem váltak optimistábbá az elemzők, bár előrejelzéseiket már kisebb mértékben csökkentették, mint az elmúlt hónapokban. A konszenzusok szerint az éves növekedés a múlt év utolsó negyedében 1,5 százalék lehetett.