Az előterjesztést a parlament 337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el.

A törvénnyel az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azoknak a társaságok a mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni.

A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a MOL Nyrt. részvényeinek az ÖMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.

Orbán: ez nemzeti vagyonvédelmi döntés

A Fidesz számára az, hogy igennel szavaz a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról azt is jelenti, hogy nemzeti vagyonvédelmi döntés hoz - közölte Orbán Viktor, a párt elnöke a a zárószavazást megelőző felszólalásában.

A Fidesz elnöke közölte: a párt felfogása szerint ez a törvény vagyonvédelmi törvény is, ugyanis a jogszabály által érintett ágazatok állami kézben lévő vállalatai esetében a törvény elfogadása után a 75 százalék plusz egy szavazat fenntartása mindenképpen szükségessé válik.

Ez a törvény illeszkedik az EU irányelveihez - mondta Orbán Viktor.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fogják megtámadni azok, akik ellenséges kivásárlást kezdeményeztek, akik nem hiszik el, hogy Magyarország végre képes az EU-n belül saját nemzeti gazdasági érdekeit érvényesíteni - tette hozzá a politikus.

Szakértők és elemzők szerint a közellátás biztonsága szempontjából a kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaságokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény legnagyobb veszélye az, hogy a gazdasági törvény több passzusát eltörli, és lehetőséget ad arra, hogy minden nyilvános részvénytársaság vezetése bebetonozza magát a pozíciójába.

A tőkepiac hanyatlását idézi elő az országgyűlés által elfogadott törvény - hangoztatták már eddig is elemzők.

Többek szerint aggályos, hogy a jogszabály módosítja a gazdasági törvény bizonyos passzusait, például a 10 százalékos sajátrészvény vásárlási korlátot, vagy azt a paragrafust, amely meghatározza, hogy az igazgatóság leváltásához milyen szavazati arány szükséges.

Tőkepiaci szakértők azt mondják, hogy a kisbefektetők, vagy az intézményi befektetők nem tudják majd eladni a náluk lévő részvényeket, mert nem lesz, aki megvegye, ha nem lehet spekulálni az árfolyamra.

Ha a jogszabály szerint már nem lehet többségi részesedéssel megszerezni egy vállalatot, akkor ugyan ki akar egyáltalán vásárolni? - teszik fel az elemzők a kérdést.

A gazdasági törvény módosításával minden nyilvános rt. átvétele nehezedik, nem csak a stratégiai jelentőségűeké.

Az új jogszabály szerint a társaságok jelenlegi menedzsmentjét 75 százalékos korlát védi a leváltástól, vagyis nincs túl nagy esélye egyetlen befektetőnek sem arra, hogy egy esetleges komoly, akár 75 százaléknyi tulajdonszerzés esetén is, átvegye az irányítást.

Ráadásul 75 százaléknyi tulajdon nem jelent egyben 75 százaléknyi szavazatot, mivel ezt is korlátozhatják a közgyűlések.

Ilyen korlátozás van a MOL-nál is: az OMV valamivel több mint 20 százaléknyi tulajdonával is mindössze 10 százaléknyi szavazattal élhet egy esetleges közgyűlésen.

Ezt a korlátozást egy adott cég megteheti ezután bármelyik tulajdonossal, ami végső soron azt jelenti, hogy megszűnt a részvényesek közötti különbségtétel tilalma - vélik az elemzők.

Elemzői körökben azt tartják, hogy a két legnagyobb magyar tőkepiaci szereplő, a MOL és az OTP esetében van esélye annak, hogy akaratuknak megfelelően alakítsák át a cég erre vonatkozó szabályzatát, mert a tulajdonosi struktúra nagyon széttagolt, és a jelenlegi vezetés elismert a tulajdonosok körében.

Az OMV 32 ezret ajánlott

Az OMV két hete szándéknyilatkozatot adott ki, amely szerint hajlandó 32 ezer forintot fizetni egy részvényért, ha a MOL vezetése együttműködik, és eltűnnek azok az akadályok, amelyek részben a többségi tulajdonszerzésnek, de még inkább az irányítás átvételének útjában állnak - emlékeztet az Index.

Az elemzés szerint "az állami segítő kéz" egyelőre a MOL-nak kedvez.

Az Index ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az OMV egy tőzsdei cég papírjaiból vásárolt, és továbbra is annyit vásárolhat, amennyit tud.

"Akkor miért tiltakozunk, pláne, hogy a MOL többsége ma is külföldi befektetők kezében van? Az állam az utolsó részvénycsomagját 2004-ben adta el, elvileg abból kiindulva, hogy működjön piaci alapon a cég, de gyakorlatilag sokkal inkább a költségvetés kistafírozását szolgáló megfontolásból" - vélekedik a cikk szerzője.

A döntés voltaképpen azt jelentette, hogy bár a MOL stratégiai jellegű, a közellátás biztonsága szempontjából megkerülhetetlen cég, a hazai gázvezeték-hálózat törzsének és rendszerirányító központjának gazdája, ezt a szerepét állami tulajdon nélkül, akár külföldi intézményi befektetők meghatározta tulajdonosi körrel is el tudja látni.

"Ma a kvázi ugyanaz a kormány nehezen tiltakozhat a vevők ellen, még akkor is, ha az itthon és az unióban is hangoztatott szép elvet a magántőke hatékonyságáról nyilván csorbítja, hogy egy másik állam szerezne irányítást az általunk eladott nagyvállalatban" - olvasható az Indexben.

Ezzel együtt a közellátás biztonsága klasszikus értelemben aligha sérülne. A MOL ez irányú kötelezettségeit ugyanis tulajdonosától függetlenül jogszabályok írják elő, és állami hatóságok ellenőrzik.

Olyan értelemben viszont komoly biztonsági kérdések is felmerülnek, hogy vajon az OMV inkább Ausztriában, vagy ahogy a MOL most tervezi, Magyarországon hozna létre kereskedelmi gáztárolókat.

Az Index szerint a stratégiai, a közellátás biztonsága szempontjából fontos cégeket külföldi állami tulajdonszerzéssel szemben védeni hivatatott törvénynek több a mellékhatása, mint amennyi eredményt az eredeti cél érdekében fel tud mutatni.