Az eddigi hírek szerint a luxusadót, az építményadót, a telekadót, a kommunális adót és az üdülési adót integrálná az új ingatlanadó, várhatóan 2008 januárjától.

Ugyanakkor még nem lehet tudni, milyen módszerrel határozzák meg a hatóságok az ingatlanok értékét, amely alapján az adót kiróják majd. Emellett az sem tisztázott, hogy kinek fizetik majd az ingatlantulajdonosok az adónemet.

Jelenleg a helyi adókat minden önkormányzat egyénileg szabályozza, így van, ahol bizonyos adónemeket nem is vetettek ki. A főváros XV. kerületében például a kommunális adót - sok más helyhatósághoz hasonlóan - nem is szed az önkormányzat, építményadót is csak cégektől, lakosoktól nem.

Plusz bevételeket is hozhat

Hajdú László polgármester szerint nem biztos, hogy az önkormányzatnak megmarad ez a mérlegelési joga, így azonban az új adó pluszbevételt jelenthet a hivatalnak. Emiatt nőhetnek a lakosság terhei.

Az sem biztos, hogy a helyhatóságoknál marad-e az adóbevétel egésze. Budapesten például az ingatlanadót alkotó jelenlegi öt adónemből kettőt a fővárosi önkormányzat, hármat pedig a 23 kerületi önkormányzat szed vagy szedhet.A luxusadó összesen 564 budapesti alanyától 110 millió, az üdülési adóból pedig 10 millió forint bevétele származik évente a fővárosnak. A kerületi önkormányzatok az államkincstár információi szerint tavaly több mint 19 milliárd forint építményadót, csaknem 2,8 milliárd forint telekadót és 278 millió forint kommunális adót szedtek be.

Emellett nem csupán az a kérdés, hogy a hivatalok egymás között hogyan osztoznának meg az ingatlanadóból származó bevételen, hanem az is, hogy a központi költségvetés igényt tart-e bizonyos százalékára.

Nem lehet összevonni az illetékkel

A kormánypártok koalíciós szerződésében leírtak szerint összekapcsolnák az ingatlanvásárlás után fizetendő illetéket a januártól életbe lépő ingatlanadóval. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint azonban ez nem megvalósítható, mivel az illetéket egyszeri alkalommal kell fizetni, az ingatlanadót viszont minden évben.

Az azonban lehetséges, hogy az illeték alapját meghatározó vételi ár szolgáljon az ingatlanadó alapjaként is - tette hozzá.

Mint mondta, az ingatlanokra jelenleg is vetnek ki adót, bár ennek beszedése nem kötelező az önkormányzatok számára. De míg például az építményadót az alapterület alapján határozzák meg, a jövőre bevezetendő adó értékalapú lenne.

Az európai országok többségében szintén értékalapon vetik ki az ingatlanadót, amely jobban tükrözi a vagyon értékét. Mint mondta, természetesen egy 50 négyzetméteres lakásnak nem ugyanaz az ára, ha a várnegyedben van, vagy ha az ország keleti részében.

Elmondta azt is: az önkormányzatoknak a luxusadó bevezetésekor már ki kellett jelölni azokat a zónákat, amelyek alapján értékalapon kategorizálhatók az ingatlanok. Így elképzelhető, hogy az adó bevezetése már nem jár jelentős adminisztrációs feladattal a helyhatóságoknak, bár, mint mondta, ez attól függ, hogy mennyire lesz az bonyolult.