Bár az elemzők szerint a monetáris tanács hétfőn nem változtat a kamaton, tizennégyből nyolc elemző véleménye szerint az első csökkentés már ebben a fél évben várható.

Egy hónapja a többség még arra számított, hogy a kamatlazítás csak az év második felében kezdődik.

A változást nem az inflációs várakozások javulása okozta, hiszen az inflációs előrejelzések némileg még romlottak is. Idénre változatlanul 7,2 százalékos átlagos inflációt valószínűsít az elemzői konszenzus.

Az inflációt befolyásoló tényezők közül a legnagyobb változás a forintárfolyamban történt a legutóbbi MNB kamatülés óta: a forint tovább erősödött.

Már a hónap elején megjelent a pénzügyi piacokon a találgatás, amely szerint az új jegybankelnök és a kormány megszüntetné a forint árfolyamsávját.

Az elemzők többsége szerint az MNB és a kormány a piac nyomása alatt nem változtat az árfolyamrendszeren, ahelyett az MNB inkább devizát vásárol és/vagy kamatot csökkent, ha a forint rátapad a sáv erős szélére.Huszonötből csak hét elemző jósolta, hogy a forint kereskedési sávját megszüntetik, ketten pedig ötven százalékos esélyt láttak erre.

Ugyanakkor azon tizenhat elemző közül, aki szerint nem valószínű, hogy a következő hónapokban megszüntetik a sávot, kilencen nem zárták ki, hogy erre később mégis sor kerül.

A forint körüli bizonytalanság egyelőre a kamatvárakozásokban tükröződött, nem az árfolyam-előrejelzésekben.

Ez utóbbiak a felerősödött piaci mozgás ellenére alig változtak, és a konszenzus előrejelzések a sávszéltől biztonságos távolságban mutatják a forintot: a hónap végére az euróval szemben 250, az év végére 255, a jövő év végére 250,50-es árfolyamot valószínűsítenek.

Jelentősen megnőtt a véleményeltérés az elemzők között ugyanakkor arról, hogy mekkora mértékben csökkentheti kamatait az MNB az év végéig.

Az előrejelzések középértéke ugyan változatlanul az összesen egy százalékpontos idei kamatvágást mutatja a legvalószínűbbnek, emögött azonban nagyon megosztott egyéni vélemények állnak - derül ki a Reuters felméréséből.