Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, hogyan neteznek itthon a gyerekek

Lényegesen többet költenek a gyermekes családok hírközlési szolgáltatásokra, mint más háztartások – mutat rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024-es felmérése.

A hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a többletköltség elsődleges oka, hogy a gyermeket nevelők jellemzően több ilyen szolgálttást vesznek igénybe – streamingelni például a gyermektelen háztartások mindössze 18 százaléka szokott, míg a kettő vagy többgyermekesek körében ez az arány már 69 százalék.

A közlemény szerint egy magyar háztartás havonta körülbelül 24 ezer forintot költ hírközlési szolgáltatásokra, az NMHH adatai szerint azonban a családok ezen kiadásai gyermekenként mintegy havi 3400 forinttal növekedhetnek. A magasabb költés oka, hogy a gyermekes háztartások jellemzően többféle hírközlési szolgáltatásra fizetnek elő, mint mások – például nagyobb valószínűséggel rendelnek meg TV- és streaming-szolgáltatásokat – tették hozzá.

Az NMHH rámutatott, hogy a hagyományos televíziószolgáltatás hazánkban eleve nagyon elterjedt, a háztartások kilenctizede előfizető, viszont a gyermekeseknél ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot. A streamingnél a hatás sokkal szembeötlőbb: a gyermektelen háztartások csupán 18 százaléka mozizik otthon ilyen módon, míg az egygyermekeseknél az arány 39 százalék, a két vagy többgyermekeseknél pedig már 69 százalék – hívták fel a figyelmet, megjegyezve: a gyermekes családoknál is a Netflix a legnépszerűbb streaming-szolgáltató, de – az amúgy nem csupán kiskorúaknak szóló tartalmat kínáló – Disney+ nézettsége is kiugróan magas.

A hatóság beszámolt arról is, hogy egy háztartás hírközlési kiadásainál a gyermekek életkora is fontos tényező: a fiatalok körében a mobiltelefon-használat 6 éves kor előtt nem jellemző, 12 éves korra azonban szinte általánossá válik. A legifjabb mobilhasználók általában feltöltőkártyával veszik igénybe a kapcsolódó szolgáltatásokat, mivel ezek anyagilag jobban kontrollálhatók, mint a havidíjas előfizetések – írták.

Közölték továbbá, hogy a tanulmány szerint egy gyermek által használt feltöltőkártyás mobilelőfizetés átlagosan havi 4300 forint plusz kiadást jelent a háztartásoknak, míg egy lakossági havidíjas előfizetés havonta átlagosan 6400 forintba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy ez még mindig kedvezőbb, mint a felnőtt lakosságra jellemző 8200 forintos átlag havidíjas mobilelőfizetés – hívták fel a figyelmet, hozzátéve: a jelenség mögött az áll, hogy a 9-11 évesek nyolctizede már igénybe vesz valamilyen mobilelőfizetést, de mobilinternetet még csak négytizedük használ. A felmérés alapján a fiatalok csak 12-17 éves korukban kezdenek el a felnőttekhez hasonló arányban telefonozni és mobilinternetezni – tudatták.

Az NMHH tájékoztatása szerint a kutatás arra is rámutat, hogy a családi csomagokkal jelentős összegeket spórolhatnak a gyermeket nevelő háztartások. Ezen konstrukciókkal a családok átlagosan 1600 forinttal csökkenthetik a hírközlési szolgáltatásaik havonta fizetendő díját más előfizetésekhez képest – bár a családi csomagok nagy ütőkártyáját, a családtagok közti ingyenes beszélgetés lehetőségét mára némileg eljelentéktelenítette a mobiltarifákra egyre jellemzőbb korlátlan belföldi hívás lehetősége – ismertették.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×