Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
334.09
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
tejesüvegek tejtermék
Nyitókép: Pixabay

Vírusok nyomai vannak a tejben – sokat segíthetnek

Az állatról emberre terjedő járványok előrejelzése érdekében indított ultrahőkezelt tejek vizsgálatával kapcsolatos kutatást a Pécsi Tudományegyetem (PTE) keretein belül működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény.

Az elmúlt évek járványai rávilágítottak arra, hogy a gyors és hatékony előrejelző rendszerek kulcsfontosságúak az egészségügyi védekezésben. A szennyvízvizsgálatok már bizonyították hatékonyságukat a COVID-19 és más vírusok nyomon követésében, innovatív módszerként pedig az ultrahőkezelt (UHT) tejek elemzése is reflektorfénybe került - írták a PTE közleményében.

Hozzátették: a korábbi kutatások ugyanis már bizonyították, hogy az UHT tej - noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz - megőrzi a megbetegedéseket okozó vírusok genetikai nyomait, lehetőséget teremtve ezzel járványok terjedésének korai felismerésére.

A kommüniké szerint a közelmúltban az Egyesült Államokban felfedezett, szarvasmarhák között terjedő madárinfluenza-járványt is ennek az újszerű megközelítésnek köszönhetően ismerték fel, s ennek nyomán vált egyértelművé, hogy a tej a járványügyi kutatásokban hasonlóan értékes információforrás lehet, mint korábban a szennyvízvizsgálat.

A pécsi szakemberek Európában elsőként indították el ezért azt a Tejmonitor projektet, amelynek keretében a kutatók különféle - állatról emberre terjedő - vírusos betegségek nyomon követését, és az ezekből kialakuló járványokkal kapcsolatos korai előrejelző rendszer létrehozását tűzték ki célul azzal, hogy eredményeik az agrárszektor számára is új védelmi vonalat képezhessenek.

A projekt alapja egy kanadai kutatás, melynek keretében a kereskedelmi forgalomban lévő tejek madárinfluenza-szűrését végzik. A jövőben a VNL kutatói is ilyen jellegű vizsgálatok lefolytatására készülnek, hogy ezzel is hozzájáruljanak a globális járványügyi előrejelzés fejlődéséhez.

A közleményben Kemenesi Gábort, a VNL igazgatóját idézve kiemelték, hogy a pécsi kutatás forradalmi jelentőségű lehet az állat- és közegészségügy számára, hiszen az UHT tejekben kimutatható vírusok genetikai nyomai segíthetnek időben beazonosítani a potenciálisan veszélyes kórokozók jelenlétét, még mielőtt azok emberi megbetegedéseket okoznának.

A Tejmonitor projekt keretében emellett egy átfogó tudatossági kampányt is indítanak, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködésben valósítanak meg a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatása érdekében. Szeretnék ugyanis, hogy az emberek megismerjék az ultrahőkezelt tejek biztonságosságát, s tisztában legyenek a nyerstej fogyasztásának egészségügyi kockázataival.

A tejfogyasztás biztonságos, de fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a különböző feldolgozási módok jelentőségével: a nyerstejben ugyanis olyan kórokozók lehetnek jelen, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, míg az UHT tej biztonságos és megbízható forrás, abban ezeket a kórokozókat már elölték - emelte ki a virológus.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×