Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Budapest roofs observed from zoo in cloudy day
Nyitókép: devteev/Getty Images

Egy hatéves kisfiú lett a szerencsés egymilliomodik

Idei egymilliomodik látogatóját köszöntötte a Fővárosi Állat- és Növénykert: Simon Márton hatéves budapesti kisfiú szerdán délelőtt nem sokkal 10 óra után édesanyjával és testvéreivel érkezett az állatkertbe, ahol Sós Endre természetvédelmi és állategészségügyi igazgató köszöntötte.

A nyertes az igazgató által átnyújtott oklevéllel és nyereménycsomaggal gazdagodott, amely az egyéb apróbb ajándéktárgyak és egy állat örökbefogadásának lehetősége mellett egy éves családi bérletet is tartalmazott.

A család megsimogathatott és megetethetett egy tevét is, valamint az igazgató kalauzolásával az állatkert kisvasútján tett kirándulás során beléphettek a nagy marákkal, vízidisznókkal és tapírokkal benépesített, dél-amerikai állatfajokat bemutató kifutóba, ahol a tapírok etetésére és simogatására is lehetőségük nyílt.

Sós Endre természetvédelmi és állategészségügyi igazgató az alkalomhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón köszönetet mondva az intézmény látogatóinak kiemelte, mekkora öröm és büszkeség, hogy idén már több mint egymillióan megtisztelték az állat- és növénykertet bizalmukkal, ugyanis ennyien legutóbb 2015-ben látogattak el oda. Hozzátette: az idei év, amely még le sem zárult, már most az elmúlt húsz esztendő legsikeresebb három éve közé sorolható.

„Az, hogy 2015 után most ismét ennyien ellátogattak hozzánk, azt jelenti, hogy óriási közösségi tér vagyunk, és továbbra is a leglátogatottabb turisztikai attrakció Magyarországon, ami egyszerre büszkeség és felelősség számunkra, hiszen az állatkertnek az a szerepe, hogy tudást, élményt közvetítsen a látogatónak” – fogalmazott az igazgató.

Hangsúlyozta: az intézmény nagyon fontos szerepet vállal a természetvédelem, a fajok megmentése, valamint a zoopedagógiai foglalkozások által a felnövekvő nemzedékek oktatása terén is.

Az idei év fejlesztéseiről szólva elmondta, hogy egyebek között megnyitották a vombatkifutót, barnamedvével gazdagodott az állatkert, valamint kinyíltak a Biodóm új külső kifutói is, aminek köszönhetően körülbelül egy hektárral megnőtt a látogatható terület.

Sós Endre felhívta a figyelmet arra is, hogy az állatkertek esetében az egymillió látogató komoly rangot jelent, ugyanis az Európai Állatkert és Atlanti Szövetség legmagasabb kategóriája látogatószám szempontjából az 500 ezer fő feletti kategória.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×