Infostart.hu
eur:
391.4
usd:
338.18
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
A Meuse (Maas) folyó megáradt vizében haladó katonai teherautón szállítanak kimenekített embereket a hollandiai Bergen térségében 2021. július 19-én, amikor csökkenőben van a folyó vízszintje.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Vincent Jannink

Hőhullámok, katasztrofális erdőtüzek, heves esőzések és áradások – az év időjárásprofilja

A hő- és hideghullámoknak köszönhetően erdőtűz és a fagy is pusztított Európában 2021-ben.

2021 némely szélsőséges időjárási eseménye kivételes volt Európában. A Kopernikusz Éghajlatváltozási program adatai szerint például az elmúlt nyár 1979 óta a legmelegebb volt.

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője felidézte: az elmúlt nyáron hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal találkozhattunk. A tágabb mediterrán térségben komoly hőhullám tombolt, augusztus 11-én például Szicília déli részén, Siracusa közelében a hőmérséklet elérte a 48,8 Celsius-fokot, ez új, ideiglenes európai hőmérsékleti rekord, mely még hitelesítésre vár.

Lakatos Mónika arra is kitért, hogy a hőhullámok miatti erdőtüzek összességében

kétszer akkora területen pusztítottak Európában tavaly, mint átlagosan az elmúlt 12 évben.

A tomboló erdőtüzek leginkább Dél-Törökországot és Görögországot érintették.

A fentieken túl Nyugat-Európában július közepén az eddigi legsúlyosabb áradások pusztítottak. A július 12. és 15. közötti heves esőzések miatt – Németországban, Luxemburgban, Belgiumban és Hollandia egyes területein – megáradt folyók mintegy 200 emberéletet követeltek. Ehhez az eseményhez kapcsolható a legnagyobb napi csapadékösszeg: 162,4 milliméter, amit Németországban mértek.

Mi sem voltunk „megúszósok”

Tavaly számos szélsőség fordult elő Magyarországon is – tette hozzá az éghajlati szakértő. Lakatos Mónika érdekességként jegyezte meg, hogy 2021 márciusa hasonlóan alakult, mint az idei, tehát az ország jelentős részén a hónap végére már

kritikusan száraz volt a talajok felső rétege.

A nyarat a hőhullámok határozták meg, hiszen 22 olyan nap volt, amikor legalább másodfokú hőségriadó volt érvényben, a június pedig ismét rekordszáraz volt, aminek következtében július 1-jén vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter. Ugyanakkor többször alakultak ki heves, olykor szupercellás zivatarok, jégesővel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa megjegyezte, hogy a hőmérséklet emelkedésével a világ számos területén egyre több szélsőség tapasztalható, és ezek következményei az éghajlatváltozás miatt gyakran súlyosabbak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

A választásig hátralévő időre sorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait a napi ügyek mellett külpolitikai és gazdasági elképzeléseikről is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást. A Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje és képviselője pártja gazdasági elképzeléseiről beszélt az Aréna című műsorban.

Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Budapest legkeletibb, 15-ös választókörzetében volt a legszorosabb a verseny 2022-ben – és ez volt az egyetlen egyéni körzet, ahol a Fidesz akkor nyerni tudott a fővárosban. A kormánypártok ugyanazt a jelöltet, Dunai Mónikát indítják, miközben a Tisza jelöltje, Porcher Richárd eredményét a DK-s Gy. Németh Erzsébet és 2022-höz hasonlóan újrainduló kutyapárti Szin Richárd is befolyásolhatja – így izgalmasnak ígérkezik a verseny.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×