Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Aligátorteknős, amelyet a Zala megyei Pethőhenyén, az utcán találtak 2019. június 20-án. Az aligátorteknős különösen veszélyes állatfaj, csak állatkertben tartható.
Nyitókép: Aligátorteknős, amelyet a Zala megyei Pethőhenyén, az utcán találtak 2019. június 20-án. Az aligátorteknős különösen veszélyes állatfaj, csak állatkertben tartható. MTI/Varga György

Olyan állatot találtak, amelynek semmi keresnivalója nincsen Magyarországon

Különleges állatfajra bukkantak a Délegyházi-tavaknál. Both Zoltán vadállatbefogó hangsúlyozta, az aligátorteknős emberre nem támad, sőt kerüli. Az állatnak vélhetően a környéken lehetnek a szülei és a testvérei.

A megtalált aligátorteknős-bébi a napokban kelhetett ki, hiszen nem volt nagyobb, mint egy gyufásdoboz, és hasonlóan a Magyarországon őshonos mocsári teknős kicsinyeihez, az év ezen szakaszában másznak elő a tojásokból – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó Both Zoltán, aki a múlt hét végén fogta be az állatot. Hozzátette, a megtalált egyed nem veszélyes, ellenben a felnőtt szülőállatokkal, amelyek a környéken lehetnek.

Az aligátorteknősök eredetileg az Egyesült Államok, valamint Kanada területén őshonosak, napjainkban azonban

évente két-három nagyobb példányt Magyarország tavaiban, folyóiban is befognak

a szakemberek, elsősorban a felelőtlen állattartók miatt, akik ráunnak az állatokra és szabadon engedik őket. Az aligátorteknősök, akár csak a szintén nem őshonos ékszerteknősök, könnyedén

áttelelnek és persze szaporodnak is Magyarországon.

Both Zoltán megjegyezte, egy kifejlett aligátorteknős egyértelműen felismerhető, hiszen a mocsári teknősökkel ellentétben hosszú farkukat – mintegy sárkányszerűen – kitüremkedő pikkelyek tarkítják, de a páncélzatuk és a fejük is nagyban eltér ismert társaikétól, egy

sokkal robusztusabb állatról van szó

– foglalta össze.

Az aligátorteknősnek a tartása veszélyes állattartási engedélyhez kötött, vagyis, ha valaki egy ilyen hüllőt szeretne vásárolni díszállatkereskedésben, az nem fog kapni – hangsúlyozta a vadbefogó. A nőstények általában 5-20 darab tojást tojnak, ami nagyban függ az állat méretétől. A kikelés között pár nap eltérés lehet, de

„ahol egy pici van, ott valószínűleg lehet több is”

– feltételezi a szakember, hangsúlyozva: nem pánikot szeretnének kelteni, csak felhívni a lakosok figyelmét, hogy ha újabb teknős bukkanna fel a környékén, mindenképp jelentsék a hatóságoknak.

Mindemellett kiemelte: senkit nem fog elkapni a víz alatt egy ilyen aligátorteknős, ezért nem kell aggódni, hiszen ezek a vadállatok is tartanak az embertől, meghúzódnak az iszapban, és legfeljebb, ha valaki sarokba szorítja őket, megpróbálja piszkálni, akkor védekezhetnek.

„Ezek a teknősök nem emberevők, halakkal táplálkoznak, illetve kisebb vízimadarakkal, ha el tudják őket kapni. De

magától soha nem támad emberre”

– ismételte meg.

Bár az emberre nem veszélyesek, miután természetes ellenségük nincs, az aligátorteknősök komoly károkat tudnak okozni például a halastavak élővilágában, nem beszélve arról, hogy nagy fenyegetést jelentenek a Magyarországon őshonos mocsári teknősökre is, amelyeket idővel teljesen kiszoríthatnak a természetes élőhelyükről. Egy biztos, semmi keresnivalója nincsen Magyarországon az aligátorteknősnek, de még Európában sem a szabadban – tette hozzá Both Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×