eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Aligátorteknős, amelyet a Zala megyei Pethőhenyén, az utcán találtak 2019. június 20-án. Az aligátorteknős különösen veszélyes állatfaj, csak állatkertben tartható.
Nyitókép: Aligátorteknős, amelyet a Zala megyei Pethőhenyén, az utcán találtak 2019. június 20-án. Az aligátorteknős különösen veszélyes állatfaj, csak állatkertben tartható. MTI/Varga György

Olyan állatot találtak, amelynek semmi keresnivalója nincsen Magyarországon

Különleges állatfajra bukkantak a Délegyházi-tavaknál. Both Zoltán vadállatbefogó hangsúlyozta, az aligátorteknős emberre nem támad, sőt kerüli. Az állatnak vélhetően a környéken lehetnek a szülei és a testvérei.

A megtalált aligátorteknős-bébi a napokban kelhetett ki, hiszen nem volt nagyobb, mint egy gyufásdoboz, és hasonlóan a Magyarországon őshonos mocsári teknős kicsinyeihez, az év ezen szakaszában másznak elő a tojásokból – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó Both Zoltán, aki a múlt hét végén fogta be az állatot. Hozzátette, a megtalált egyed nem veszélyes, ellenben a felnőtt szülőállatokkal, amelyek a környéken lehetnek.

Az aligátorteknősök eredetileg az Egyesült Államok, valamint Kanada területén őshonosak, napjainkban azonban

évente két-három nagyobb példányt Magyarország tavaiban, folyóiban is befognak

a szakemberek, elsősorban a felelőtlen állattartók miatt, akik ráunnak az állatokra és szabadon engedik őket. Az aligátorteknősök, akár csak a szintén nem őshonos ékszerteknősök, könnyedén

áttelelnek és persze szaporodnak is Magyarországon.

Both Zoltán megjegyezte, egy kifejlett aligátorteknős egyértelműen felismerhető, hiszen a mocsári teknősökkel ellentétben hosszú farkukat – mintegy sárkányszerűen – kitüremkedő pikkelyek tarkítják, de a páncélzatuk és a fejük is nagyban eltér ismert társaikétól, egy

sokkal robusztusabb állatról van szó

– foglalta össze.

Az aligátorteknősnek a tartása veszélyes állattartási engedélyhez kötött, vagyis, ha valaki egy ilyen hüllőt szeretne vásárolni díszállatkereskedésben, az nem fog kapni – hangsúlyozta a vadbefogó. A nőstények általában 5-20 darab tojást tojnak, ami nagyban függ az állat méretétől. A kikelés között pár nap eltérés lehet, de

„ahol egy pici van, ott valószínűleg lehet több is”

– feltételezi a szakember, hangsúlyozva: nem pánikot szeretnének kelteni, csak felhívni a lakosok figyelmét, hogy ha újabb teknős bukkanna fel a környékén, mindenképp jelentsék a hatóságoknak.

Mindemellett kiemelte: senkit nem fog elkapni a víz alatt egy ilyen aligátorteknős, ezért nem kell aggódni, hiszen ezek a vadállatok is tartanak az embertől, meghúzódnak az iszapban, és legfeljebb, ha valaki sarokba szorítja őket, megpróbálja piszkálni, akkor védekezhetnek.

„Ezek a teknősök nem emberevők, halakkal táplálkoznak, illetve kisebb vízimadarakkal, ha el tudják őket kapni. De

magától soha nem támad emberre”

– ismételte meg.

Bár az emberre nem veszélyesek, miután természetes ellenségük nincs, az aligátorteknősök komoly károkat tudnak okozni például a halastavak élővilágában, nem beszélve arról, hogy nagy fenyegetést jelentenek a Magyarországon őshonos mocsári teknősökre is, amelyeket idővel teljesen kiszoríthatnak a természetes élőhelyükről. Egy biztos, semmi keresnivalója nincsen Magyarországon az aligátorteknősnek, de még Európában sem a szabadban – tette hozzá Both Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Száj- és körömfájásjárvány - Irgalmatlan szigor lép életbe az állatok terén

Például minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×