eur:
408.11
usd:
386.95
bux:
77771.12
2024. november 15. péntek Albert, Lipót
Szolnoky Jenő orvosigazgató-helyettes (b) háromdimenziós endoszkóppal végrehajtott speciális billentyűrekonstrukciós nyitott szívműtétet végez a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2019. május 28-án. Az intézetben jelenleg az összes nyitott szívműtét 20-25%-a már ilyen módszerrel történik, amely nem csak esztétikailag nyújt kiváló eredményt, hanem a rehabilitáció is sokkal gyorsabb utána.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Pokoli lista éllovasai között szerepel Magyarország

Keringési rendszeri betegségekben, elsősorban szívrohamban vagy agyvérzésben hal meg a legtöbb ember az Európai Unióban, a második leggyakoribb halálok a különféle rákos megbetegedés

Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) jelentésében arról számol be, hogy 2016-ban 5,1 millió volt a halálozások száma az EU-ban, mintegy 80 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közülük 1,7 millióan 75 év alattiak voltak, 1,5 millióan 75 és 85 év közöttiek, 1,9 millióan pedig 85 évnél idősebbek.

Valamivel több mint 1,8 millióan különböző keringési rendszeri betegségekben haltak meg, 1,3 millióan rákban. Előbbi a halálesetek 36 százalékát, utóbbi a 26 százalékát tette ki.

A keringési rendszeri betegségek jelentették a legfőbb halálokot 24 EU-tagországban, míg Dániában, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában ez a rák volt.
  • A vezető halálokok tekintetében a harmadik helyen a légzőszervi megbetegedések álltak, amelyek következtében 422 ezer ember vesztette életét (8 százalék).
  • Balesetekben és egyéb külső okok miatt 237 ezren (5 százalék) haltak meg,
  • emésztőrendszeri megbetegedésekben 222 ezren (4 százalék),
  • mentális zavarokban - például demenciában - 220 ezren (4 százalék),
  • idegrendszeri betegségekben - például Alzheimer-kórban - pedig 219 ezren (4 százalék).

Az Európai Unióban 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott 2016-ban. A legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban (829), Franciaországban (838), Olaszországban (843), Máltán (882), Luxemburgban (905), valamint Svédországban (913) regisztrálták. A skála másik végén Bulgária (1602), Lettország és Románia (1476), Litvánia (1455) és Magyarország (1425) található.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×