Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
314.39
bux:
150018.54
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Szolnoky Jenő orvosigazgató-helyettes (b) háromdimenziós endoszkóppal végrehajtott speciális billentyűrekonstrukciós nyitott szívműtétet végez a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2019. május 28-án. Az intézetben jelenleg az összes nyitott szívműtét 20-25%-a már ilyen módszerrel történik, amely nem csak esztétikailag nyújt kiváló eredményt, hanem a rehabilitáció is sokkal gyorsabb utána.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Pokoli lista éllovasai között szerepel Magyarország

Keringési rendszeri betegségekben, elsősorban szívrohamban vagy agyvérzésben hal meg a legtöbb ember az Európai Unióban, a második leggyakoribb halálok a különféle rákos megbetegedés

Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) jelentésében arról számol be, hogy 2016-ban 5,1 millió volt a halálozások száma az EU-ban, mintegy 80 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közülük 1,7 millióan 75 év alattiak voltak, 1,5 millióan 75 és 85 év közöttiek, 1,9 millióan pedig 85 évnél idősebbek.

Valamivel több mint 1,8 millióan különböző keringési rendszeri betegségekben haltak meg, 1,3 millióan rákban. Előbbi a halálesetek 36 százalékát, utóbbi a 26 százalékát tette ki.

A keringési rendszeri betegségek jelentették a legfőbb halálokot 24 EU-tagországban, míg Dániában, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában ez a rák volt.
  • A vezető halálokok tekintetében a harmadik helyen a légzőszervi megbetegedések álltak, amelyek következtében 422 ezer ember vesztette életét (8 százalék).
  • Balesetekben és egyéb külső okok miatt 237 ezren (5 százalék) haltak meg,
  • emésztőrendszeri megbetegedésekben 222 ezren (4 százalék),
  • mentális zavarokban - például demenciában - 220 ezren (4 százalék),
  • idegrendszeri betegségekben - például Alzheimer-kórban - pedig 219 ezren (4 százalék).

Az Európai Unióban 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott 2016-ban. A legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban (829), Franciaországban (838), Olaszországban (843), Máltán (882), Luxemburgban (905), valamint Svédországban (913) regisztrálták. A skála másik végén Bulgária (1602), Lettország és Románia (1476), Litvánia (1455) és Magyarország (1425) található.

Címlapról ajánljuk
Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Az Alkotmánybíróság (Ab) érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz–KDNP által beadott indítványt. Sulyok Tamás államfő eltávolítása, az országgyűlési képviselők kapcsán az időkorlát és az alkotmánybírák korhatára ügyében még nincs döntés.

Szigethy-Ambrus Nikoletta: az alacsony vízállás nem csak az energiaellátást, hanem számos más ágazatot is veszélyeztethet

A Duna apadását a teljes gazdaság megszenvedheti – áll az Oeconomus legújabb elemzésében. A gazdaságkutató alapítvány elemzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta, az aszály hatásait leginkább az áruszállítás szenvedi meg.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Már a választás előtt egyeztethettek, most mégis összeomolhat a 300 milliárdos állami üzlet

Már a választás előtt egyeztethettek, most mégis összeomolhat a 300 milliárdos állami üzlet

A választás előtt még megpróbálhatták megmenteni a Zugló Városközpont több száz milliárd forintos állami ingatlanügyletét: a korábbi kormány idején felmerült, hogy módosítják a szerződést, és kiveszik belőle éppen azt a feltételt, amelynek nem teljesítésére hivatkozva az új kabinet most elállt a vásárlástól – írja a Telex. Az ügyből várhatóan komoly jogvita lesz, a Bayer-csoport ugyanis azt állítja, hogy az állami oldal korábbi nyilatkozatai alapján nem lehetett volna erre a feltételre alapozni az elállást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×