Infostart.hu
eur:
363.03
usd:
324.52
bux:
144370.92
2026. november 9. hétfő Tivadar
Nyitókép: Youtube.com

Őrjítő mennyiségű szemét kötött ki az Indiai-óceán egyik szigetcsoportjánál - videó

A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra, de rá sem lehet ismerni. Mutatjuk.

Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és -cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint.

A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több mint felét.

A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került.

A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra.

Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha.

A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira.

Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak.

A kutatók úgy vélik, becsléseik mégsem túlzóak, mivel a legszennyezettebbnek tartott partszakaszokra nem juthattak be. Számításaik szerint a szemét 93 százalékát a parti homok rejti.

A Scientific Reports friss számában megjelent kutatás vezetője, Jennifer Lavers a BBC-nek elmondta, amit a Kókusz-szigeteken, korábban pedig a csendes-óceáni Henderson-szigeten feltártak, azt mutatja, hogy a világ "drámaian alábecsülte" a probléma nagyságát.

Kutatók szerint a homokba temetett szemét veszélyezteti a partokon élő vagy ott költő állatokat, köztük a tengeri teknősöket és a rákokat.

A rejtett műanyagszemét eltakarítása jelentősen felforgatná a partok életét és lehet, hogy még nagyobb károkat okozna az élővilágban. Lavers, a Tasmánai Egyetem kutatója azt reméli, a kutatás eredményei megértetik az emberekkel, hogy a műanyagszennyezés esetében a megelőzés sokkal jobb, mint a károk elhárítása.

Címlapról ajánljuk
Biztonságpolitikai szakértő Krakkóról: ez csak látszólag fegyvertartási kérdés

Biztonságpolitikai szakértő Krakkóról: ez csak látszólag fegyvertartási kérdés

Hat halálos áldozata és legalább tizenhat sérültje van a szombati krakkói lövöldözésnek, amely a történelmi belvárosban történt. Az elkövetőt, aki előzőleg a szüleit és húgát is megölte, a rendőrök megsebesítették, elfogták, majd a kórházban meghalt. A lengyel hatóságok az ügyet terrorcselekményként kezelik. Az InfoRádióban Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő úgy vélekedett: a tragédia nem elsősorban fegyvertartási kérdésként értékelhető. „Egy súlyos pszichés válságba került ember erőszakos megoldást választott.”

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×