Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A ritka betegségekre figyel ma a világ

Minden évben február utolsó napján tartják meg világszerte a Ritka Betegségek Világnapját. A ritka betegségben szenvedők és azok hozzátartozói gyakran küzdenek a betegség ritkaságából eredő nehézségekkel is: az ebbe a körbe tartozó betegségek nehezebben felismerhetők, és a kezelésükben sincs akkora tapasztalat, mint a gyakoribb betegségek esetében.

Ritka betegségnek számít az, amelynek előfordulási gyakorisága kisebb, mint 1/2000. Azonban ez nem jelenti azt, hogy egy átlagos összetételű csoportban csak minden kétezredik, vagy annál kevesebb ember szenvedne a ritka betegségek valamelyikében, ugyanis a különböző típusú ritka betegségek (6000 – 8000 betegség tartozik ide) előfordulásai összeadódnak – a magyarországi érintettek száma százezres nagyságrendű.

A ritka betegségek rendszerint súlyos, az életkilátásokat jelentősen befolyásoló betegségek, amelyekről általában kevés információ áll az orvosok rendelkezésére, és amelyek területén a kutatási tevékenység is gyérnek mondható. Az érintettek és hozzátartozóik számára a más súlyos betegségekhez képest további nehézségek adódnak a betegség felismerése és kezelése kapcsán, de komoly gondot jelent az is, hogy a betegek a megfelelő életviteli tanácsokhoz hozzájussanak.

Az információhiányból eredő problémák súlyossága miatt lett a kutatás a 2017. évi Ritka Betegségek Világnapjának fő témája. A kutatási tevékenység növelésével jelentősen javítani lehet a ritka betegségek felismerésének arányát és a megfelelő kezelés kiválasztását. A felismeréstől a kezelésig a betegség minden fázisában szükség van további kutatásokra.

Az idei világnap azt is kiemeli, hogy maguk a betegek is részesei lehetnek a kutatásoknak, értékes információkkal segítve a kutatókat és betegtársaikat.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×