"Sajnos azt látjuk, hogy a modern társadalomban élő ember számos olyan módon változtatta meg a környezetét, az életét, a táplálkozását és egyéb körülményeit, hogy a sérülést vagy fertőzést jelző szenzorok sokszor ellene esküsznek, és közreműködnek a sérülés tovább fokozásában, rontják az állapotot például egy stroke esetében" - magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa.

Dénes Ádám hozzátette: "a mi eredményeink azt mutatják, hogy ezeknek a szenzoroknak a szerepe nemcsak abban áll, hogy felismerik a különböző sérüléssel, fertőzéssel összefüggő jelenségeket, molekulákat, hanem önmaguk is aktívan közreműködnek a sérülés súlyosbodásában a stroke után. Mivel azonosítottuk a szenzorokat, nagyon valószínű, hogy ezeknek a speciális és szelektív blokkolásával csökkenteni lehetne az agyvérzés után kialakuló agyi károsodást."

"Ha tudtunk megfelelő gátlószereket fejleszteni ezekre a nagyon specifikus szenzorokra, akkor valószínűleg képesek leszünk úgy csökkenteni a sérülés folyamán fellépő káros hatásokat, amelyek megnövelik a stroke súlyosságát, hogy ezzel az immunrendszer egészét nem kell blokkolni" - fűzte hozzá a kutató.

"Több év, amíg ebből valami lesz. Jelenleg is folynak már ilyen kutatások, először állatkísérletek, majd ezeket más modellekben is meg kell erősíteni és csak utána lehet valamiféle terápiás célú irányba elvinni, akkor is először olyan klinikai próbák bevonásával, amelyek az adott anyagok biztonságos működését és a mellékhatásait tesztelik, aztán pedig akár szélesebb beteganyag bevonásával" - ismertette Dénes Ádám.