A Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban közzétett tanulmány szerint a tünetek hiánya egyrészt megkésett orvosi kezeléshez vezet, másrészt eltéréseket okoz az alkalmazott terápiában.

"Előfordul, hogy nem is szereznek (a páciensek) tudomást arról, hogy szívrohamuk volt" - figyelmeztetett John Canto, a floridai Watson Klinika munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

Atípusos módon jelentkezhet a szívroham, ha a jellegzetes tünetek hiányoznak, de nehezen lélegzik valaki, fájdalmat érez az állkapcsában, nyakában, karjában, hátában vagy a gyomrában.

Canto és kutatócsoportja egy amerikai országos adatbázis 1994 és 1996 között keletkezett orvosi feljegyzéseit elemezte, amelyben szívroham miatt kórházba került páciensek adatai voltak. Körülbelül 1,1 millió embert kezeltek ilyen okból az Egyesült Államok mintegy kétezer kórházában ebben az időszakban.

Kiderült, hogy az infarktust elszenvedett férfi páciensek 31, míg a nők 42 százalékánál hiányoztak a jellegzetes tünetek, nem volt mellkasi fájdalmuk vagy diszkomfort érzésük. A 45 év alatti nők körében 30 százalékkal nagyobb eséllyel fordult elő, hogy atípusosan jelentkezett a szívroham, mint a hasonló korú férfiaknál. 45 és 65 év között még mindig 25 százalék volt a különbség, csak 75 év fölött tűnt el a nemek közti egyenlőtlenség e területen.

További különbség volt a nemek között, hogy a nők átlagosan hét évvel későbbi életkorban szenvedték el az infarktust, mint a férfiak.

A szívrohamot kapott nők 15 százaléka meghalt a kórházban, míg a férfiak közül kevesebben vesztették életüket: 10 százalékuk halt meg. A fiatalabb, mellkasi fájdalom nélküli nők csaknem 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint férfi kortársaik. 65 éves kor fölött azonban eltűnt a nemek közti különbség a halálozási kockázatban is.

A kutatók szerint a különbség egy részét az okozhatja, hogy a jellegzetes tünetek nélkül kórházba kerülő páciensek nem kapnak akkora figyelmet és olyan kezelést, mint azok, akiknél típusosan zajlik le a szívroham.