Az European Journal of Cardiology szerkesztőségi közleményben tekintette át a túlélés esélyét remélő betegek technikai lehetőségeinek jelenlegi helyzetét. Mint kiemelte, az életmentő tudomány és technika újabb eredménye az a szívet segítő, átmenetileg helyettesítő pumpa, melyet már alkalmaznak, ha valaki szívátültetésre vár, és ezt az időt kell áthidalni.

Nagy-Britanniában 1979-ben végezték az első szívátültetést, és idén augusztusban, ugyanabban a kórházban távolították el egy beteg működésképtelen szívét, és helyettesítették az új, kétökölnyi szerkezettel. A 40 éves páciens a műszívvel vár arra, hogy egy halálesetnél adódhat olyan emberi szív, amelyet bevarrhatnak a mellkasába.

A mesterséges szívpumpa hat kilós zsákban lévő, vállon viselt, elektromos szerkezet útján, a szív helyén működtetett gép, és jelenleg a világban 900 ember vár ilyen szerkezettel összekötve, hogy számára átültethető szívhez jusson. A várakozás kiszámíthatatlanul hosszú lehet: ezt az időszakot kell túlélni az angol nevének kezdőbetűiből összerakott betűszóval LVAD néven ismertté vált szerkezettel. A pumpa az egész testet ellátó bal szívkamrát segíti, annak megterhelését jórészt átveszi.

A készüléket súlyos, műtétet még nem igénylő, de hatékony kezelésre szoruló szívelégtelenségnél is jó eredménnyel alkalmazzák.

A kutatók a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek életben tartása, kezelése céljából vélik nagy eredménynek a LVAD továbbfejlesztését és gyakori alkalmazását. Olyan készüléket terveznek, amelyet kis bőrmetszésen keresztül - mint ma a pacemakert - tudják majd a mellkasba ültetni. A pumpát működtető elektromotor akkumulátorát a bőrön keresztül lehet majd feltölteni, így nincs fertőzési veszély.